A hétvégén emberi jogi szervezetek – valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok is – aggodalmukat fejezték ki a török újságírók helyzetével kapcsolatban. A nyugati országok szerint az újságírók letartóztatása dermesztő hatással lehet a szólásszabadságra, ezért a sajtószabadság és a demokrácia melletti elkötelezettségének a megerősítésére szólította fel – az egyébként Európai Uniós tagságra aspiráló Törökországot.

Emma Sinclair-Webb, az egyik jogvédő szervezet Törökország-kutatója szerint, rendőrségi bizonyítékok hiányában Ahmet Sik és Nedim Sener újságírók valamint 10 másik társuk (más források szerint 59) két hete történt letartóztatása zavaros lépés, nem megalapozott döntés volt, amely nem köthető bűncselekményekhez sem. Sinclair-Webb szerint árnyalja a körülményeket az a tény, hogy köztudott, mindegyikük kritikusan viszonyult a kormányhoz, valamint az eset rendkívül kényes politikai időszakban történt. A parlamenti választások előtt álló Törökországban – júniusban lesz a voksolás – a jelek szerint nagy esély van rá, hogy Erdogan pártja megnyeri a soron következő harmadik választási ciklust is. Erdogan szerint azonban a letartóztatásokhoz semmi köze nincs a kormánynak, az eset azonban már úgy néz ki, hogy kampánytémává válhat.

A Reuters szerint nem csak újságírók, hanem katonai vezetők, akadémikusok és politikusok – több száz ember keveredett állítólagos „cselszövések”, kormányellenes „összeesküvés” gyanújába. A vád velük szemben az, hogy kapcsolatban állhatnak az ultranacionalista Ergenekon csoporttal, amely a gyanú szerint az AKP kormányzó párt valamint a kormány ellen tervezett összeesküvést.

Ezek a hipotézisek és hatósági fellépések azonban leginkább a szekuláris intézmények valamint Erdogan (mérsékelt iszlamista) pártja közti mélyülő szakadékot jelezhetik.

atv.hu / JPost / Reuters