A következő hónaptól sok Európai Uniós tagállam bánni fogja a rotációs rendszerű elnökséget – írja a The Washington Post. A lap szerint ez az ok Magyarország, amelynek „populista és hataloméhes kormányzata most fogadott el egy olyan médiatörvényt, amely inkább egy autoriter rezsim szabályozására hasonlít, mint egy nyugati demokráciáéra.”

"A miniszterelnök, Orbán Viktor jobboldali pártja, a Fidesz elegendő helyet szerzett a tavaszi választásokon ahhoz, hogy módosítsa az alkotmányt." A The Washington Post szerint ezt követően a párt „lépéseket tett, illetve megtámadta az összes olyan intézményt, amelyet korábban nem irányított: az elnökséget, a legfelső bíróságot és a számvevőszéket. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg is ostrom alatt áll.”

"Ez alatt az idő alatt Orbán úr két olyan médiatörvényt is hozott, amely az oroszországi és fehérorosz sajtószabadsághoz hasonló helyzetet fog Magyarországon teremteni" - írja a lap, majd kifejti, hogy "az első a Fidesz irányítását garantálja az állami tévécsatornák és a többi közmédium felett. A második pedig, amelyet kedden fogadott el a parlament, egy erőteljes Médiatanácsot hozott létre, amelynek hatásköre lesz az újságok, televíziós csatornák, rádió és internet szabályozása." A tanács rendeletalkotási joggal is fel lett ruházva valamint komoly, akár 950 ezer dolláros büntetéseket is kiszabhat olyan esetekben, amennyiben a tudósítást nem tartja „kiegyensúlyozottnak” illetve ha az az „emberi méltóságot” sérti. Az újságírókat arra kényszeríthetik, hogy hozzák nyilvánosságra a forrásaikat, a tanács pedig nyomozhat a szerkesztőségekben a kiadóktól pedig azt kérheti, hogy azok hozzanak nyilvánosságra bizalmas üzleti információkat - írta az amerikai napilap, amely egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a "tanács mind az öt tagja Orbán úr pártjának a tagja."

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős tagja szerint „ilyen hatalomkoncentrációra és ilyen a szabályozó szervezetek ilyen mértékű felhatalmazására nincs példa az európai demokráciákban, ez sérti a média szabadságát” - idézte a The Washington Post.

A magyar kereskedelmi médiumok komolyan tiltakoztak. Így tettek Magyarország szomszédjai is, akik Orbán urat Oroszország Vlagyimir Putyinjához hasonlították. Luxemburg külügyminisztere úgy érezte, hogy a nyilvánosság előtt fel kell tennie a kérdést, hogy Magyarország egyáltalán alkalmas-e arra, hogy átvegye január 1-én az EU elnökségét. Más kormányzatok azonban inkább hallgattak: nem szeretnének újabb ellentmondásokat felerősíteni az egyébként is válság sújtotta Unióban - írta az amerikai lap.

Ez hibás megközelítés - állítja a The Washington Post újságírója: "Európa nem engedheti meg, hogy egy tag kormányzata következmények nélkül semmibe vegye az alapvető szabadságjogokat." Már most van azonban néhány olyan tényező, amellyel befolyásolni lehetne: Magyarország fővárosában, Budapesten fogják rendezni májusban az Európai Uniós csúcstalálkozót, amelyen várhatón az amerikai külügyminiszter, Hillary Rodham Clinton is meg fog jelenni. "Orbán úrnak meg kellene adni a döntési lehetőséget: megfékezi a saját hatalomkoncentrációját illetve a médiatörvények módosítását – vagy pedig megalázó módon az Unió és az Egyesült Államok más helyszínre teszi vagy bojkottálja a csúcstalálkozót" - vetette fel a lap.

The Washington Post