Adam Mynott arról számolt be, hogy a Moszkvából érkező gépről leszállva, Jakutszkban, a brutális szibériai hidegben azon kezdett gondolkozni, hogy hogyan lehet ezt a fagyot kibírni. A -32 fokos hideg, azonban viszonylag még enyhe idő volt ahhoz képest, ami ott tartózkodásának 10 napja során várt rá.

Örök fagy

Elsőként azt vette észre, hogy a vasbeton lábakon álló épületek alja két méterrel a talajszint fölött helyezkedett el. Valentyin Szpektor, az Örök fagy intézet vezető kutatója elmagyarázta, hogy erre azért van szükség, mert nyáron, amikor a hőmérséklet 40 fok fölé is emelkedhet, az állandóan fagyott mélyen lévő talaj fölött elhelyezkedő, kiolvadt, ingatag felső talajréteg mélysége helyenként akár elérheti a három métert is. Ez az „aktív réteg” nagyon instabil, és ha az épületek alapozása nem lenne elég mély, a nyári olvadáskor az épületek összeomlanának.

A kutató elmondta, hogy Oroszország területének 65 %-a alatt találhatunk állandóan fagyott talajt, amire lehet alapot építeni, és hogy ez a talajréteg Szibériában helyenként 1500 méter mély is lehet. Az állandóan fagyott talajon azonban még a nyári forróságban is csak néhány hétig teremnek meg a növények.

Valódi prém

A következő napon Mynott a Jakutföld északi részén, az Északi-sarkkörön belüli hegyek között elhelyezkedő Uszty-Nyera városába repült. Itt a hőmérséklet még tíz fokkal alacsonyabbra -42 fokra süllyedt. Errefelé télen csak az lép ki a hidegbe, akinek feltétlenül muszáj, és aki bevásárolni, iskolába, vagy dolgozni megy, az melegen felöltözik. Csak prémsapkás, és hosszú prémkabátba burkolt embereket látni. A havonta kb. 120 ezer forintnak megfelelő havi átlagkeresetű helybeliek azonban kénytelenek részletre vásárolni a 300 ezer forintba is bekerülő hosszú prémkabátot. A tudósító elárulta, hogy bár mindenki mondta neki, hogy itt csak valódi prémmel vehető fel a harc a hideggel, ő nem akarta magát felelősnek érezni egy sarki róka vagy nyúl haláláért, így úgy döntött, hogy jó lesz neki a műszőrme is. Amit persze a kormány részéről melléadott kísérő, egy sajnálkozó, lenéző mosollyal nyugtázott. „Aha, Greenpeace” – jegyezte meg sokatmondóan.

Bányászat régen és ma

Uszty-Nyera 1937-ben, mikor geológusok aranyat és más ásványokat találtak a környéken, még csak kis település volt. Sztálin úgy látta, hogy a föld alatti kincsestár kiaknázásával elbánhat „az állam burzsoá ellenségeivel, ezért több tízezer politikai foglyot küldött a gulágokba, hogy egy szál ásóval, vagy csákánnyal hozzák felszínre a föld mélyében rejlő kincseket. Mihail Ivanov az egyike azoknak a politikai foglyoknak, akik túlélték a gulágot. A Jakutszkban élő akadémikus és történész elmondta, hogy csak annyi „bűne” volt, hogy dicsérte egy nacionalizmussal vádolt jakut hazafi írásait. Egy koncepciós pert követően egy szénbányába küldték. „Ha 25 színig telt talicska szenet felszínre hoztam, kaptam érte 2 csajka zabkását. Ha nem sikerült a 25 talicskát teljesíteni, csak egy csajkával kaptam” – mesélte az egykori fogoly. Ma ugyanezekbe a bányákba sokakat vonz a magas kereseti lehetőség. A terméketlen, hideg környezetben csak ezek a bányák tartják fenn a gazdaságot nélkülük, a föld leghidegebb lakott területének számító Ojmjakon, valószínűleg csak a rénszarvaspásztoroknak adna otthont nyáron.

„A hőmérőm csak -63 fokig mér”

A Badran aranybányában, az újságíró látogatásakor majdnem elviselhetetlen -45 fok hideg volt. A már egy évtizede itt dolgozó Andrej Dubov elmondta, hogy neki a hideg nem probléma. „Melegen felöltözöm és ez a száraz hideg jobb klíma, mint Oroszország sok más részén” – állította a bányász. Elmondta, hogy a leghidegebb hőmérséklet, amelyre vissza tud emlékezni, -63 fok volt. „Valószínűleg hidegebb volt, de a hőmérőm csak -63 fokig mér” – tette hozzá. A föld alatt a bányászok 15 és 20 fok között dolgoznak, ami félelmetesen hangzik, de a bányát az ember hihetetlenül enyhe hőmérsékletűnek, szinte melegnek érzi.

A tudósító által megtapasztalt legalacsonyabb hőmérséklet -53°C volt. Ebben a hidegben a mikrofonkábeI úgy átfagyott, hogy hősünket figyelmeztették, hogy ha megpróbálná a kábelt összetekerni, mielőtt az kiengedne, úgy pattanna el, mint egy száraz faág. Az itt élő emberek már hozzászoktak, hogy hosszú ideig csak öltözködnek, itt ugyanis olyan a klíma, hogy az ember szabadon hagyott bőrfelületei néhány perc múlva fájni kezdenek a fagytól.

atv.hu / BBC