Egy Haitin dolgozó emberjogi aktivista szerint a fővárost elpusztító, egy egész generációt árván hagyó földrengés után hat hónappal nagymértékben fokozódott a gyermekrabszolgaság problémája.

Kiszolgáltatott gyermekrabszolgák

Jean-Robert Cadet, a „Restavek” (nagyjából azt jelenti: Akik velük laknak) című, a haiti gyermekrabszolgasággal foglalkozó könyv szerzője. A könyv címe azokra a gyermekekre utal, akiket szüleik a gyermekek iskoláztatása, ellátása és elszállásolása fejében apróbb házkörüli munkák elvégzésére átadnak egy családnak.

„Ha egyszer a gyerekek elkerülnek egy családhoz, házi rabszolgákká válnak, és csak a családtagok könyörületességére számíthatnak” – mondta Cadet. „Ennél csak az a rosszabb, ha a gyermek lány, mert akkor ki van téve az állandó szexuális zaklatásoknak, a pubertás kor elérése után pedig a teherbeesés veszélyének” – tette hozzá az aktivista. Ha egy lány teherbe esik, elűzik a háztól, és vidékre küldik mezőgazdasági munkára. „A rabszolgák 80 százaléka lány, és ők nagyon sebezhetők” – állítja Cadet.

A haiti kormány szerint földrengés több mint 300 000 ember halálát okozta, és szinte egy egész generációnyi gyermek hajléktalan lett és árván maradt. „Ezek a gyermekek kerülnek el családokhoz” – mondta Cadet.

Nemzetközi beavatkozás szükséges

„A földrengés előtt az ENSZ gyermekalapítványának becslése szerint kb. 300 000 gyermek élt házi rabszolgasorban. Az a gyanúm, hogy ez a szám megduplázódik, ha a nemzetközi közösség nem lép drasztikusan közbe és nem kényszeríti Haitit egyetemes oktatási rendszer létrehozására, amelyben minden gyermek iskoláztatása biztosított” – fejtette ki nézetét az aktivista.

 „A nyomor és a családoknak odaadott gyermekek száma a január 12-i földrengés után egyre nőtt” – mondta Cadet. „Válságos időkben a családoknak odaadott gyermekek nagyon kevés ételt kapnak, és más haitibelieknél nehezebb a sorsuk” – állítja az emberjogi aktivista.
A szerző elmondta, hogy szociális feladatokat ellátó táborvezetőket tervez kijelölni, akik segítenek a gyermekeknek feldolgozni a földrengés okozta traumát. A legtöbb szociális feladat ellátását a Vöröskereszt, az ENSZ Gyermekalapítvány és hasonló segélyszervezetek finanszírozzák.

Cadet azért ment Haitiba, hogy meglátogassa a sátortáborokat és megfigyelje, hogy hogyan bánnak a gyermekekkel az őket háziszolgaként rabszolgasorban tartó családok. „Három gyermeket meg tudtam szerezni és kettejük számára lehetővé tettem, hogy az USA-ba jöjjenek” – mondta a szerző.

Saját tapasztalatok hatására

Cadet szenvedélye, hogy gyermekeket mentsen ki a rabszolgasorból, személyes tapasztalatából táplálkozik. Elmondása szerint édesanyja 4 éves korában meghalt, ő pedig Port-au-Prince-ben, Haiti fővárosában háziszolgaként egy családhoz került. Az 1970-es évek elején a család jobb élet reményében az USA-ba költözött. „Ma egy olyan alapítványt vezetek, amely megpróbál véget vetni a gyermekrabszolgaság rendszerének” – árulta el az általa vezetett szervezet célját Jean-Robert Cadet emberjogi aktivista.

atv.hu / CNN