Négy évtizeddel az után, hogy a nemzetközi tőkére támaszkodva országszerte nyomós kutakat telepítettek Bangladesben, a vizek még mindig mérgezettek. A lakosság nagy részénél fennáll a rák- és szívbetegségek óriási kockázata. Kimondhatatlanul nagyszámú gyermek intellektuális fejlődését is visszafogja az ivóvíz mérgezettsége. A szegényes táplálkozás tovább súlyosbítja a kockázatot. Közel 20 millió embert fenyeget az arzénmérgezés miatti korai halál kockázata. Egy jó szándékból fakadó, de rosszul megtervezett vízellátást biztosító projekt örökségeként a nemzethalál katasztrófája fenyeget.

Végzetes projekt

A bangladesi arzénválság az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor az ivóvíz minőségének javítására és a leginkább a gyerekek között pusztító idült hasmenés visszaszorítására tettek erőfeszítéseket. Nagyszabású nemzetközi befektetések történtek nyomókutak felállítására. Úgy gondolták, hogy a kutak azoknak a családoknak nyújtanak biztonságot, akik egyébként a szennyezett felszíni vizeknek voltak kiszolgáltatva, ami évente több, mint 250 000 gyermek halálát okozta.

Az ENSZ és a Világbank által vezetett mozgalom végzetes hibát követett el. Azt ugyan folyamatosan ellenőrizték, hogy az újonnan feltárt vizek tartalmaznak-e szennyező anyagokat, azonban az arzén jelenlétét, amely természetes formában fordul elő a Gangesz és a Brahmaputra deltavidékén, nem vizsgálták. Az 1990-es évek elején Banglades óriási problémával került szembe, mikor a 10 millió nyomós kút több mint felénél arzén-szennyezést találtak. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) szerint „ez a történelem legnagyobb tömegmérgezése”. …  A környezeti katasztrófa minden korábbinál nagyobb mértékű. Felülhaladja az 1984-ben az indiai Bophalban, illetve az 1986-ban az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett szerencsétlenség mértékét.”

További vizsgálatokból leszűrhető előrejelzések alapján, várhatóan minden tizedik ember, aki az arzénnal szennyezett vízből iszik, tüdő-, hólyag-, vagy bőrrákban fog meghalni. Még úgy is, hogy a betegségek némelyikének kialakulása évtizedekig tart, 2004-re évente kb. 3000 ember halt meg arzénnel kapcsolatba hozható rákbetegségben.

„Ahogy arra számítani lehetett”

Az 1990-es évek óta az UNICEF-hez hasonló szervezetek erőfeszítéseket tettek más alternatív vízlelőhelyek biztosítására, pl. az esővíz összegyűjtésével, vagy a felszíni vizek szűrésével. Lassan a mérgezett víz hatásának kitett családok százalékos aránya csökkent. Az UNICEF egy tavalyi vizsgálata szerint azonban az emberek 13%-a még mindig fertőzött vizet használ. „Ez 20 millió embert érint” – hangsúlyozta Yan Zheng az UNICEF dhakai központjának arzén-specialistája.

„Az egészségre gyakorolt hatás változó. A vidéki népességnél az arzén okozta bőrbántalmak jól felismerhetők, de a rák illetve a szív- és érrendszeri betegségek beazonosítását sem a lakosság, sem az egészségügyi dolgozók nem tudják még pontosan elvégezni” – teszi hozzá. Zheng elmondása szerint egy újabb tanulmány szignifikánsan nagyobb halálozási arányt mutatott ki az arzénmérgezésnek kitett emberek között. „Úgy történt, ahogy arra számítani lehetett – minél nagyobb mértékű fertőzésnek van kitéve a lakosság, annál nagyobb a megbetegedések kockázata.”

„Sürgős cselekvésre van szükség”

A kormányzat és az ENSZ képviselői a napokban adtak ki egy nyilatkozatot, amelyben sürgős beavatkozásra szólítanak fel a szennyeződés fennmaradó problémáinak kezelése érdekében, amelyek mind az ivóvíz, mind a szennyezett vízzel érintkező vetemények fogyasztásának, például a rizsfogyasztás kérdését érintik. A Víz Világnapjával egy időben közzé tett jelentés szerint az arzén mérgezés okozta megbetegedések a népesség nagy hányadát, főleg a gyerekeket veszélyeztetik.

Az arzénmérgezés okozta bőrbántalmak csak a legnyilvánvalóbb jelei a sok halálos kimenetelű egészségügyi problémának. A bőrelváltozás egy Banglades társadalmában széleskörűen elterjedt nézet szerint olyan stigma, amiről sok ember máig is azt hiszi, hogy átok következménye.

„Sürgős cselekvésre van szükség, hogy az ország lakosságának figyelmét az arzénmentes környezetbe való elköltözés fontosságára irányítsuk” – mondta Renata Lok Dessallien a bangladesi ENSZ képviselet vezetője. „A kormánynak és minden részvényesnek közös erővel fel kell elevenítenie az arzénszennyezettség figyelésére, és csökkentésére tett erőfeszítéseket, és kiterjedt kutatásokat kell folytatnia a felmerülő fenyegetések kezelése érdekében.” – tette hozzá.

Ki a felelős?

Az arzén Banglades vizeiben természetes formában nagy mértékben fordul elő olyan folyókban is, amelyek százmilliókat látnak el vízzel. A földalatti vízforrások arzénszennyezettsége a világ számos országában Argentínától kezdve Tajvanon át Indiáig egészségügyi problémákat okoz. Az Egyesült Államokban is találhatók arzénnel szennyezett területek.

Bangladesben felháborodottan vitatkoznak arról, hogy ki a felelős a hatalmas méretű szennyeződésért. Bár segélycsoportok és az ENSZ elvégzik a nemzetközi szabványoknak megfelelő időközönként esedékes teszteket, sokak szerint nagyobb figyelmet kéne fordítaniuk a földrajzi és helyrajzi adottságokra. Mások szerint az ENSZ és a Világbank nem sietett beismerni a tragédiában játszott szerepét.

Dipankar Chakraborti, a nyugat-bengáli Jadavpur Egyetem vezető szakértője szerint Bangladesben az arzénszennyezettség nagyobb mértékű, mint bárhol máshol a világon. Állítása szerint a vezető nemzetközi testületek soha nem ismerték be teljesen az elkövetkező években kiteljesedő válságban játszott szerepüket. „Ez nagy probléma” – mondja – „Azoknak az embereknek, akiket 15 éve meginterjúvoltunk, kb. 30 százalékánál kifejlődött a rák valamilyen formája.

A megoldás

A tavalyi év során kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az arzén a nyomós kutaknál került a vízbe, mégpedig az árvízvédelemhez szükséges föld kiásása következtében Bangladesh szerte kialakult több ezer gödörben megrekedt víz miatt. A talaj megbolygatása szerves szénvegyületeket szabadított fel, amelyek hatására az arzén az üledékből kiszivárgott. A kutatók szerint az a megoldás, hogy olyan mély kutakat kell ásni, amelyeket már nem befolyásolnak a vízzel telt gödrök.

Közben fontos a lakosságot tájékoztatni az arzénmérgezés veszélyeiről és arról, hogy a bőrbetegségek, nem átok, hanem szennyeződés következtében alakulnak ki. „Fontos az emberek figyelmét felhívni arra, figyeljenek oda az arzénveszélyre” – mondja Dr. Ruhal Haque egészségügyi miniszter. „Az üzenet széleskörű ismertetése az egészségügyi dolgozók feladata, míg a kormány továbbra is folytatja a szűrésekhez és az érintett területeken lakó arzénmérgezett betegek kezeléséhez szükséges befektetéseit” – teszi hozzá.