Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága 23-22 arányban fogadta el a szimbolikus jelentőségű határozatot, amely kimondja: a törökök népirtást hajtottak végre az első világháború alatt, amikor tömegesen gyilkolták az örményeket. A határozat értelmében az amerikai elnöknek a "népirtás" szót kell használnia a mészárlásokra beszédeiben. A határozatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, hogy életbe lépjen.

A török kormány a határozat elfogadása után hazahívta washingtoni nagykövetét, konzultációra, közölve, hogy 'a török népet egy olyan bűnnel vádolták meg, amelyet nem követett el. A török államfő szintén elítélte a határozatot, "amelynek nincsen értéke a törökök szemében", és akadályozhatja az Egyesült Államok által erősen támogatott török-örmény megbékélési folyamatot. Ankara arra is figyelmeztetett, hogy a határozat árthat a török-amerikai kapcsolatoknak is.

A török parlament a szavazás előtt delegációt küldött Washingtonba, hogy meggyőzzék az amerikai képviselőket: ne tartsanak szavazást a kérdésről. A határozat ellen foglalt állást a Fehér Ház is, bár a választási kampánya alatt Barack Obama amerikai elnök ígéretet tett a népirtás címke használatára az örmény szavazóknak. Hillary Clinton személyesen telefonált a bizottság elnökének, hogy napolja el a szavazást, közlése szerint azért, mert a határozat rontja a két nép közötti megbékélés esélyeit.

Az örmények azt követelik Törökországtól, hogy ismerje el: első világháború alatt másfélmillió honfitársukat irtották ki az oszmán csapatok. Ankara erre eddig nem volt hajlandó, azt állítva, hogy az örmény halottak a háború, és nem szisztematikus népirtás áldozatai voltak.