A régi kínai államelnök, Hua Guofeng egyike volt a legutolsó állami vezetőnek, aki a perzsa sah-ot 1978-ban, bukása előtt felkereste. Amikor 1979-ben Komeini Ajatollah átvette a hatalmat, Hua-nak bocsánatkérő levelet kellet írnia, hogy kapcsolatba kerüljön vele, ám választ nem kapott rá, csak megszégyenítést.

Ma ezt Irán már nem teheti meg, mivel Kína politikailag befolyásos ország lett. Kína vétójoga az ENSZ-ben Irán számára az egyetlen lehetőség, hogy meggátolja az ENSZ Biztonsági Tanácsában a komolyabb szankciókat, hiszen Oroszország már jelezte, hogy Irán tette büntetést von maga után. A nyugat ezeket már februárban meghozta volna, amíg Franciaország volt a vezetője a Biztonsági Tanácsnak. Komolyabb intézkedések viszont csak akkor várhatók, ha Kína ezzel egyetért, vagy legalább is tartózkodik.

Miért olyan fontos Irán Kína számára? Stratégiai fontosságú Kína gazdasági fejlődése számára, mivel harmadik legnagyobb olajszállítója, és Irán rendelkezik a világ gázkészletének 15%, olajkészletének 10%-ával. A kínaiak lázasan fektetnek be az iráni olaj és gáztelepekbe és nagyon örülnek, hogy ebben nincsen külföldi konkurenciájuk, mert a nyugat amerikai nyomásra visszalépett. Csak tavaly az atom probléma bővülésekor több, milliárdos befektetést csinált Kína Iránban. Gázmezőt nyitott, olajfinomítót és új csővezetéket épített. A gazdag természeti kincseken felül Kína Iránba szállít napi 40.000 hordó dízel olajat is, mivel Iránnak túl kevés finomítója van ahhoz, hogy ellássa magát.

Nyugati becslések szerint Peking eddig már 120 milliárd USA dollárt fektetett be Iránban. Kereskedelmi egyenlegük a 1994-es 400 millióról az elmúlt évi 25 milliárd USD-ra nőtt.

Forrás: Die Zeit online