Kedden egy időre fel is függesztették az egyeztetéseket, az afrikai országok ugyanis attól tartanak, hogy ha az eddigi Kiotói szerződés megszűnik, nem lesz, ami féken tartsa az ipari országokat. Pedig a klímacsúcs résztvevőit szorítja az idő. Pénteken legalább 120 állam- és kormányfő érkezik a dán fővárosba a zárónyilatkozat aláírására.

Koppenhágában díjat osztottak a környezetvédők a legkárosabb tevékenységet végző cégeknek. A Dühös Sellő díjat idén egy amerikai műtrágyagyártó cég kapta meg. A szervezők bírálták a klímacsúcs eddigi menetét is.

Paul De Clerck, a Föld Barátai Mozgalom elnöke elmondta: „A tárgyalásokon a gazdag országok egyre jobban kibújnak a kötelezettségvállalásaik alól. Ha a profitérdekek miatt a széndioxid kibocsátás nem csökken, akkor annak mindenki kárát vallja” – mondta a környezetvédelmi vezető.

Szintén egy új világegyezményt sürgetett a NATO főtitkára, aki attól tart, hogy a klímaváltozás nyomán a jövőben növekedhetnek a biztonsági kockázatok is. Anders Fogh Rasmussen figyelmeztetett: „egyes országokban hiánycikké válhat a víz, míg máshol az áradások okozhatnak hatalmas népességvándorlást. Ez akár zendülésekhez és a terrorcsoportok megerősödéséhez vezethet”.

A tervek szerint egy úgynevezett zöld világalapot hoznának létre a fejlődő országok támogatására. Ebbe a leggazdagabb országok fizetnék be a széndioxid kvótákat. Az induló keret 10 milliárd dollár lenne.

atv.hu