Alapvetően szemfényvesztés valamennyi eddigi átvilágítási törvény, illetve a pártállami állambiztonsági iratok levéltári irategyesítését elrendelő 2003-as jogszabály is, miután a titkosszolgálatok egy része, a Nemzetbiztonsági Hivatallal az élen, már korábban kivonta iratai nagy részét a törvény hatálya alól, volt olvasható a tavaly napvilágra került Kenedi-jelentésben. A Kenedi János kutató vezette testület több mint négyszáz oldalas jelentésben foglalta össze, miért nem lehet már feltárni a magyar állambiztonság tényleges működését. A bizottság munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy kiderült, megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkosszolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

Megmentették a szalagok tartalmát

Adatvesztés nélkül, sikeresen mentette meg a pártállami időkből származó titkosszolgálati mágnesszalagok tartalmát az erre kijelölt bizottság, közölte Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán. Bár Bajnai Gordon már november 23-án azt mondta a parlamentben, hogy sikerült az adatok átmentése, mégis három héttel később, a bizottsági jelentés kormányfő elé kerülése után jelentették csak be hivatalosan.

Szerdán Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hivatalosan tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt a tizennyolc adathordozón lévő adatok archiválásról. Az archiválás után az archiválást előkészítő bizottság megállapította, hogy a mentési és hitelesítési folyamat célja teljesült, vagyis valamennyi adathordozó tartalmát megfelelően, teljes hitelességgel, az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, biztonságosan, hosszú távú megőrzésre alkalmas módon sikerült átmásolni és archiválni.

Bizottságot hoztak létre...

Még február közepén döntött arról a kabinet, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a hivatalnál fellelt tizennyolc darab mágnesszalagos adathordozón található adatok későbbi digitális archiválása érdekében archiválás-előkészítő bizottságot hozzon létre. A testület feladata volt a szalagok adattartalmának modern médiára átmásolásához és hosszú távú megőrzéséhez szükséges technikai feltételrendszer kidolgozása, valamint ez alapján a beszerzett eszközök megfelelő működésének, az adatok mentésének felügyelete. A testület az adathordozókon rögzített minősített adatok tartalmi vizsgálatára, megismerésére nem volt jogosult.

A bizottság egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy a szalagok a tárolás során szemmel láthatóan nem sérültek, de az nem volt kizárható, hogy átmágneseződtek. A testület a mágnesszalagok beolvasására alkalmas, speciális szalagolvasó-egységek beszerzésével párhuzamosan kidolgozta azt a tervet, ami rögzítette az adatok titok- és adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő, biztonságos, a későbbi értelmezhetőséget lehetővé tévő digitális archiválás elméleti hátterét és technikai feltételrendszerét. A tesztfolyamat július 2-án, a tényleges munka pedig november 5-én kezdődött meg. A testület november 23-ra az összes mágnesszalag tartalmát hiteles formában, sikeresen lementette.

A miniszterelnök is támogatta a folyamatot

Gulyás József parlamenti felszólalásában pont november 23-án emlékeztette Bajnai Gordont, hogy a Kenedi-bizottság új nyilvánosságtörvényt szorgalmazott, és felvetette a mágneses szalagok ügyét. Szó volt arról, hogy készül egy új törvényi szabályozás, amelyet az SZDSZ határozati javaslatban szorgalmazott, és akkor a többi frakció ezt leszavazta. Szó volt arról is, hogy ettől függetlenül megszületik ez a törvény, és arról, hogy egyrészt tavaly év végére, majd idén év elejére, majd idén ősz elejére elkészül ez a törvényi szabályozás. A képviselő emlékeztette a miniszterelnököt, hogy lassan a ciklus végén vagyunk, és erős kétségek vannak, hogy a ciklus hátralevő részében egy ilyen fontos jogszabályt kellő társadalmi és parlamenti vitában meg lehet-e vitatni. Egyúttal kíváncsi volt Bajnai véleményére, hogy milyen lépésekre készül a kormány, mi az, amit várhatunk az ügyben, ebben a ciklusban.

A miniszterelnök akkor úgy válaszolt, maga is támogatja azt a folyamatot, ami idén februárban indult el az úgynevezett mágnesszalagok mentése kapcsán, és azt mondta, hogy a bizottság ez év december 15-éig, leteszi a jelentését az asztalra a szalagok kapcsán. Ezt követően lesz lehetőség arra, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen adatok voltak ezeken a szalagokon, és azoknak mi lesz a további sorsa. Ami pedig a törvényt illeti, Bajnai felhívta rá a figyelmet, hogy ezzel kapcsolatban sok alkotmányos kérdés is van, de készen áll arra, hogy a következő hetekben kezdeményezést indítson négypárti alapon ennek a törvénynek az előremozdítására.

Nem kellett volna egy év

Kenedi János az atv.hu-nak azt mondta, ehhez a munkához nem kellett volna egy év, a tényleges munka három hónap alatt elvégezhető. A kutató szerint törvényellenes a mágnesszalagokon található adatok 2060-ig szóló titkosítása, mert nem lehet csomagban titkosítani: egyes adatokat lehet csak titkosítani, még csak nem is teljes iratokat, nemhogy teljes adatcsomagokat: ez az eljárásmód törvénytelen, mondta a kutató, és hozzátette, véleménye szerint a kormány saját magának árt azzal, ha nem hoznak össze egy törvényt a hátralevő időben.

Varga László - aki szintén tagja a Kenedi-bizottságnak- kérdésünkre azt mondta, teljes mértékben a kormány döntésén múlik, hogy mikor ismerheti meg a közvélemény az adathordozók tartalmát. Varga szintén azon a véleményen volt, hogy az információk 2060-ig való titkosítása formailag hibás döntés. Arra a kérdésre, vajon szivároghattak-e már ki korábban ezekről a szalagokról információk, a történész azt felelte, kizártnak tartja.

Kenedi korábban azt MTI-nek úgy nyilatkozott, a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár. A történész úgy véli, hogy a mágnesszalagokon található információknak az adatszolgáltatás szempontjából a papíralapúakkal azonos megítélés alá kell esniük, így ezek feltárására is a 2003/III-as törvény lesz a mérvadó.

Ungváry: időhúzás zajlik

Hasonló véleményen volt a lapunk által megkérdezett Ungváry Krisztián történész is, aki azt mondta, egyértelmű időhúzás a kormány részéről ami folyik. Szerinte tavasszal a választási küzdelmekben teljesen el lehet felejtkezni a témáról, és így a köd homályába fog veszni az ügy. Bár hatalmas munka az adatok átmentése és kimunkálása, Ungváry is osztja Kenedi János nézetét, miszerint néhány hét vagy hónap bőven elég lett volna munkára.

Ungváry úgy véli, a szalagokon csakis nyilvántartások, tehát egyértelműen személyes adatok szerepelnek. Ha csupán egyetlen adatot titkosnak minősítenek, az az egész szalag titkosítását vonja maga után, mondta lapunknak a történész.

atv.hu / Prókai Eszter