Bokros Lajos szerint eddig nem volt szabad a piac, szabályozások torzították. A volt pénzügyminiszter szerint itthon három tényező okozta a válságot: bizonyos területeken a piac szabályozatlansága, mint a biztosítók és a származékos tőzsdei tevékenységek, más területeken pedig a túlszabályozottság és a hiányos szabályozás. Erről az ATV Pont 7 című műsorában beszélt Orbán vikotr bálványosi beszédére reagálva.
Hétfőn az MDF közleményben is reagált Orbán nyilatkozatára, melyben elutasítják a párt újszocialista politikáját és a Bokros által már vasárnap este megfogalmazott négy érvet is ismertetik a fidesz elnökének fejtegetésével szemben.
Orbán: új jobboldali korszak kezdődik
Egy új, jobboldali korszak kezdődik Európában, véget ért a politikai és gazdasági mitológia korszaka - mondta Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke ezt szombaton a romániai Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen mondta. A politikus a baloldal drámájának nevezte, hogy az meghasonlott és egy olyan ideológiai űrbe került, amely identitásválsághoz vezetett.
Orbán Viktor előadásában azt mondta: Magyarországon egy tőkecsoport vásárolta fel a baloldalt, mely mindent elvett a magyaroktól. Szétverte az egészségügyet, elvette a nyugdíjmegtakarítást, a nemzeti összetartozás érzését és a demokráciába vetett hitet - tette hozzá. Mint hangsúlyozta: ennek a politikának a kudarca hatalmi és gazdasági válsághoz vezetett. Ennek következményeként jelent meg a szélsőséges liberális baloldal és a szélsőséges jobboldal – vélte.
Az MDF elutasítja a Fidesz újszocialista politikáját
Az MDF az alábbi sajtóközleményben reagált Orbán beszédére, amelyet a párt Országos Elnöksége és Bokros Lajos nevében adtak ki:
„A Magyar Demokrata Fórum meggyőződése, hogy sok évtizedes szocialista diktatúra után és húsz évvel a rendszerváltozást követően Magyarországnak olyan konzervatív jövőképre van szüksége, melyben a demokrácia, a piacgazdaság és tisztességes verseny megerősítése a követendő cél, nem pedig a visszatérés a szocializmus sötét korszakához.
Orbán Viktor július 18-án a bálványosi találkozón elmondott beszéde újszocialista-populista politikáról tanúskodik. Ennek az újszocialista orbáni politikának a középpontjában az egyéni és közösségi kezdeményezéseket elfojtó, az élet legtöbb területére rátelepedő állam áll. A Fidesz elnökének érvelése szöges ellentétben áll a nyugati jobbközép-kereszténydemokrata-konzervatív politikai gondolkodással, közgazdaságilag pedig egyenesen abszurd.” - áll a közleményben.
Négy érv Orbánnal szemben
A párt szerint legalább négy érv fogalmazható meg a Fidesz elnökének „újszocialista-populista alapvetéssel szemben”: egy költségvetési, egy közpolitikai, egy közgazdasági és végül egy politikai-filozófiai. Ezekről Bokros Lajos már tegnap is beszélt az ATV Pont 7 című műsorában.
1. Költségvetési – Kevés adóból csak kicsi, de célzottan hatékony állam tartható fenn
Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - az emberek nem akarnak sok adót fizetni, többek között azért sem, mert amit cserébe kapnak, az silány minőségű közszolgáltatás, magas üzemi költséggel, korrupcióval. Ezen túlmenően a magyar gazdaság nemzetközi
versenyképességének megőrzése, javítása is alacsony adószintet igényel. Kevés adóból csak kicsi, kiadásait tekintve célzottan hatékony állam tartható fenn, hacsak nem akarjuk a jövőt továbbra is elzálogosítani magas hiánnyal és államadóssággal.
2. Közpolitikai – Szabályozott, de szabad verseny a minőségi szolgáltatásokért
Az emberek választani akarnak jobb és mégjobb minőségű termékek és szolgáltatások között, mint teszik minden nap a boltban. Javuló minőséget költséghatékonyan csak a piaci verseny tudja előállítani. Az államon belül nincs és nem is lehet verseny, az állami szolgáltatások zöme így rossz minőségű és túl drága (lásd fenn). Természetesen a piaci verseny szabályozandó, de éppen annak erősítése, a szereplők magatartásának áttekinthetősége és összehasonlíthatósága, nem pedig a verseny tompítása, torzítása, netán helyettesítése végett.
3. Közgazdasági – Atyáskodó állam helyett vállalkozás- és versenybarát környezet
Ha az állam átveszi a piac szerepét a gazdaság alapvető folyamatainak szabályozásában, összehangolásában, akkor megöli az egyéni kezdeményezést, vállalkozást, felelősségvállalást, szabadságot. Ha az állam mondja meg, hogy ki a sikeres vállalkozó, akkor kihuny az igyekezet, a kockázatvállalás, a jobb munkára és minőségre való hajlam és késztetés. Ennek végeredménye a stagnálás, visszaesés, erőfeszítés nélküli érvényesülés. Ezt úgy hívják, immár száz éve, hogy piactagadó gazdaság, állami kollektivizmus, szocializmus.
4. Politikai-filozófiai – Piac nélkül nincs demokrácia
Az állam szerepének növelése a hivatalok uralmához, a bürokrácia elterjedéséhez, az emberek helyett az ő fejük feletti döntések elszaporodásához vezet. Ez lefokozza az állampolgárt a vezérre áhítozó, azt vakon követő alattvaló szintjére, függővé teszi az állami gyámkodástól, segélyektől, támogatásoktól, a hivatalok kegyosztó hatalmától és haszonlesővé, gerinctelen potyautassá silányítja. Az állam hivatali túlsúlya veszélyezteti a demokráciát, mert annak alapja, létének legfontosabb biztosítéka az öntudatos, kezdeményező, önmagáért felelősséget vállaló és vállalni képes, rászoruló embertársaival önkéntes szolidaritás alapján törődő állampolgár.
Gyámoltalanná tett alattvalók helyett emelt fővel sokat és eredményesen dolgozó, jól képzett és egyenes gerincű, adót fizetni képes és adót fizető polgárok tömegére van szükség. Ezt kizárólag a szabad verseny, a szabad vállalkozás és az erre épülő kicsi, ámde
hatékony és tisztakezű államot alacsony adókkal támogató fejlett piacgazdaság hozza el számunkra. Piac nélkül nincs demokrácia!
Mint Bokros az ATV-ben elmondta, a fenti gondolatokat megfogalmazó neves közgazdászok elszörnyülködtek volna, hogy a neoszocializmus 20 évvel a rendszerváltás után újra gyökereket ver Közép - és Kelet-Európában.
- Ezt egyébként Orbán a saját Európai Néppártjában sem tudná eladni, mindenki nevetne rajta, olyan mértékű badarság – tette hozzá az MDF EP-képviselője.
