Az édesapa életkora gyakorlatilag nincs hatással az ilyen jellegű kockázatra, ha az anya fiatalabb 30 évnél – derül ki a tízéves vizsgálatból, amely 4,9 millió szülést elemzett az 1990-es években.„Ez a tanulmány megkérdőjelezi az autizmus epidemiológiájában jelenleg fennálló elméletet, mely szerint az édesapa életkora kulcsfontosságú tényező az autizmus gyermekre vonatkozó kockázatának növekedésében” – nyilatkozta Janie Shelton, a tanulmány vezető szerzője. A Kaliforniai Egyetem kutatóival egy évtizeden keresztül vizsgálta az államban bekövetkezett összes születés adatait.

Az Autism Research szakfolyóirat februári számában közzétett tanulmányból az derül ki, hogy annak járulékos kockázata, hogy valaki autista gyermeket szüljön, közel egyötödével, vagyis 18 százalékkal nő az édesanya életkorának minden ötéves emelkedésével. Annak esélye, hogy egy 40 éven felüli anya autista gyermeket szül 50 százalékkal magasabb, mint egy 25-29 éves édesanya esetében.

A 30 éven felüli édesanyák esetében az idősebb édesapa nem növelte tovább az autizmus, a szociális és kommunikációs készségek hiányával, valamint kényszeres ismétlődő viselkedéssel járó fejlődési rendellenesség kockázatát.

Ha azonban az édesapa 30 éven felüli, az édesanya pedig 30 éven aluli, a kutatók szerint nagyobb az esélye, hogy a gyermek autista lesz. A 25 éven aluli édesanyáknak és 40 éven felüli édesapáknak született gyermekek esetében kétszer akkora az autizmus kialakulásának kockázata, mint azok esetében, akik édesapja 25 és 29 év közötti. Ez a kockázat azonban a 30 éven felüli édesanyák esetében eltűnik.
Az 1990-es években Kalifornia államban több mint 300 százalékkal nőtt a 40 éven felül szülő édesanyák száma, az autizmus eseteinek száma azonban 600 százalékkal nőtt. A kutatók ennek ellenére azt állítják, hogy az idősebb édesanyák e növekedés csupán öt százalékáért felelnek. A tanulmány arra is fényt derített, hogy az előrehaladott anyai életkor számos más, szüléssel összefüggő rendellenesség, köztük a terméketlenség, az alacsony születési testsúly, a korai magzatvesztés és a kromoszóma-rendellenességek kialakulásához is hozzájárulhat.

„A későbbiekben még ki kell derítenünk, mi az, ami az idősebb szülők esetében megnöveli az autizmus gyermekre vonatkozó kockázatát illetve más rendellenességek kockázatát, hogy megkezdhessük a beavatkozások kifejlesztését” – nyilatkozta Irva Hertz-Picciotto, a tanulmány egyik szerzője. A Kaliforniai Egyetem 2008-as tanulmánya arra is rámutat, hogy néhány autista gyermeket szülő édesanya antitestekkel rendelkezett a magzati agyi fehérjékkel szemben, amik a normális gyermekek édesanyjaiban nem fordult elő. A kutatók szerint ezért részben a szervezetben felgyülemlő makacs környezeti vegyi anyagok lehetnek felelősek.

medipress.hu/ atv.hu