„Véget ért az al-Kaida? A terrorizmus mai arca” címmel tartott előadást a napokban a politikai terrorizmus jelenéről és jövőjéről Kis-Benedek József. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetbiztonsági Intézetének docense úgy ítéli meg: ma már a veszélyt nem a határokon túl, több ezer kilométerre, például az afgán hegyek között kell keresni, ezeknél ugyanis sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek azok a „bennszülött” terroristák, akik második-, vagy akár harmadik generációs nyugati állampolgárok. Számukra adott az országok közötti szabad mozgás, és a demokrácia kínálta lehetőségeket is kihasználhatják. (Bár ritkán kerül szóba: az Egyesült Államokban 9/11 óta négy sikeres merényletet hajtottak végre terroristák, és az elkövetők mindegyike vagy amerikai állampolgár, vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező ember volt.) A hatóságok munkáját tovább nehezíti, hogy a „bennszülött” terroristák esetében szinte lehetetlen profilokat felállítani.

Az "új típusú terrorizmus"

Kis szerint, bár a terrorizmus nem minden esetben iszlám eredetű, mégis az al-Kaida példáján keresztül lehet a leginkább szemléltetni az úgynevezett „új típusú” terrorizmust, mely számos ponton eltér a korábbi, hagyományos terrorszervezetektől. Egyrészt itt a tagok a világ minden táján szétszórva tevékenykednek, folyamatos mozgásban vannak az országok között, így azonosításuk és elfogásuk különösen komplikált. Céljukat részben már el is érik ezzel: éppen azt akarják éreztetni az ellenségeikkel, hogy bárhol, bármikor lecsaphatnak, és ezt nem lehet megakadályozni. Ugyanennek a megfélemlítő stratégiának további fontos eleme, hogy ezek a szervezetek mindig arra törekednek, hogy akcióik a lehető legtöbb halálos áldozattal járjanak.

Az internet köti össze őket

Szintén fontos változás, hogy napjainkban a terroristák már nem közvetlen utasításokat kapnak, hanem a terrorszervezetek vezetői nyilatkozatokat adnak ki, és az internetet használják az információk célba juttatásához. A telefonos összeköttetést lehetőség szerint kerülik, ez ugyanis a titkosszolgálatok számára könnyen lenyomozható terep. Ehelyett az internetes felületeket preferálják. Kis beszámolt olyan internetes oldalakról, - köztük egy „Inspire” névre keresztelt magazinról – melyek a terroristák belső fórumaként szolgálnak. Itt többek között az ideológiai meggyőzéshez szükséges anyagok és a bombagyártási technikák mellett az olyan apróságokról is részletekbe menő információhoz juthatnak a terror céljaival azonosuló férfiak és nők, mint például az alapanyagok feltűnés nélküli beszerzési lehetőségei, vagy akár a pénzszerzéshez szükséges elérhetőségek.

A merénylők nagy része ma már szinte teljes egészében az interneten keresztül kapja az instrukciókat és a kiképzést. Ilyen módon nincs szükség „központi ellátásra”, a terroristákhoz külön hálózaton keresztül jutnak el az alapanyagok, így például a robbanószerek vagy a pénz. Az ördögien gonosz rendszert a tapasztaltabb, ún. „utazó dzsihádisták” teszik teljessé. Az ő szerepük az, hogy akár több országon keresztülutazva eljuttassák a célszemélyekhez a pénzt, emellett saját tapasztalataikat is megosztják az 'érdeklődőkkel'. A terrorizmusnak ez a formája azért veszélyes, mert nem egy felülről irányított szervezet hajtja végre a támadásokat, hanem egy önjáró, globális mozgalom tagjai – ez pedig nem csak a mozgalom feltérképezését, de felgöngyölítését és a terrorista-jelöltek letartóztatását is nagyban megnehezíti.

Kis-Benedek József szerint fontos momentum még, hogy napjaink terroristái ezer szállal kötődnek a szervezett bűnözéshez is. A terrorista akciókat nem ritkán ember-, szerv-, drog- és fegyverkereskedelemből finanszírozzák.

A leggyakoribb módszerek

Ami a terror formáját illeti, a biztonságpolitikai szakértő elmondása alapján a leggyakoribb módszerek közé továbbra is a robbantásos merényletek, gyilkosságok, emberrablások, túszejtések és a fegyveres támadások tartoznak, ez utóbbi szinte kivétel nélkül civil, illetve diplomáciai célpontok ellen irányul. A repülőgép-eltérítések száma nem azért csökkent, mert az elkövetők lemondtak volna az ilyen típusú akciókról, hanem a helyzet a légitársaságok felkészültségének nagyfokú javulásának köszönhető. A repülőtéri biztonsági szolgálatok ma már hatékonyan tudnak védekezni, igaz, ennek az ára a biztonsági előírások folyamatos szigorodása volt.

Az emberrablások 'népszerűsége' azonban mit sem csökkent. Kiemelt célpontnak számítanak a nyugati országok állampolgárai, értük ugyanis általában hatalmas váltságdíjat követelhetnek, a befolyó összegből pedig finanszírozni tudják a következő terrortámadásokat. Többek közt ez volt a célja az algériai túszejtőknek is. Habár az ő tervüket nem koronázta siker – egyetlen centet sem kaptak – Kis szerint nem szabad elfelejteni, hogy az akciónak így is tragikus következményei lettek: a túszmentő akcióban nemcsak a terroristák, hanem a foglyul ejtett civilek közül is több tucatnyian meghaltak.

Kiberháború

És, hogy mire számíthatunk a jövőben? A szakértő szerint sok jóra mindenesetre nem. Az elmúlt években új trendként jelentek meg a különböző szélsőjobboldali szervezetek által elkövetett erőszakos és online bűncselekmények is. Kis szerint a jövőben a kiberterrorizmus fogja a legkomolyabb kihívást jelenteni a világ számára. Az ilyen jellegű csatározásokra mind gyakrabban kerül sor: az USA és Kína többször vívott már egymással „kiberháborút” az elmúlt időszakban, és Barack Obama bejelentette, hogy amennyiben információjuk van arról, hogy súlyos kibertámadás készül ellenük, fenntartják a jogot arra, hogy megelőző csapást mérjenek az elkövető országra. A kiberterroristák hazánkat sem kímélik, hiszen naponta érik Magyarországot támadások a kibertérben.

A Global Trends 2030 jelentés szerint ugyan szűkebb régiónk, Közép- és Kelet-Európa a jövőben sem várható, hogy elsődleges célpontjává váljon a különböző terrorista cselekményeknek, az ilyen típusú akciókat mégsem lehet teljesen kizárni. Csak egy példa: a nemzetközi koalíciókban való részvétel (akár a NATO-tagság puszta léte is) okot adhat terrortámadásra. Kis szerint várhatóan fordulni fog a trend a célokban is: a tömeges emberveszteségek helyett a gazdasági és pénzügyi károkozásra kerülhet nagyobb hangsúly a jövőben.

atv.hu / Nagy Boglárka