Elie Wiesel az ATV Híradónak azt mondta, hogy nem akarja olvasatlanul minősíteni az országgyűlés elnökének válaszlevelét, amit még nem kapott meg. Mint mondta, továbbra is nagy nyugtalansággal követi a Magyarországról érkező híreket. „Számomra a Horthy-rehabilitáció még a Nyírő-ügynél is fontosabb. Magyarország kormányzójaként hatszázezer magyar zsidó deportálásáért volt felelős, akiket Auschwitzba szállítottak. Valami rettenetes tévedés van abban, ha valaki ezek után rehabilitálni akarja őt” – mondta a Nobel-békedíjas író az ATV-nek.
Elie Wiesel Barack Obama amerikai elnökkel a washingtoni Holokauszt Múzeumban Arra felvetésre, hogy Orbán Viktor a bécsi Die Pressének adott interjúban nem akart állást foglalni Horthy Miklós háborús szerepéről, a Nobel-díjas író elmondta, hogy a kérdést szerinte sem lehet lezárni. „Amíg vannak olyan emberek, akik átélték a második világháborút, és akiket elhurcoltak Magyarországról Birkenauba, addig nem lehet azt mondani, hogy ez a kérdés nyugvópontra jutott, mert ez a téma mélyen ott ég közöttünk, mindazoknak az emlékezetében, akik olyan rettenetesen szenvedtek Horthy alatt. Lehet vitatkozni arról, hogy mit tett vagy mit nem tett meg a kormány. Túl sok olyan nyugtalanító hír érkezik azonban Magyarországról, és ez mindenképpen a kormány felelőssége. Hiszen a vezetők dolga az, hogy kormányozzanak, és befolyásolják azt, ami az országban történik” – fogalmazott Wiesel.
Merkellel és Obamával Buchenwaldban
Elie Wiesel hangsúlyozta, hogy levelével nem akarja Magyarország rossz hírét kelteni a nemzetközi közvéleményében. „Nem szeretném azt, hogy munkáimat, így ezt a levelet is a magyar nép elítéléseként értékelnék. Nem hiszek a kollektív bűnösségben. Csak azokat bírálom, akik felelősek azért, ami ma Magyarországon történik. Azokat bírálom, akik nem akarnak tudomást venni a múlt bűneiről és vagy elhallgatják, vagy eltorzítják a tényeket. Pontosan a múlt miatt kellene Magyarországnak nagyon óvatosnak lennie, nehogy a politikáját és a vezetők döntéseit antiszemitának lehessen ítélni” – figyelmeztetett a Nobel-békedíjas író.
Elie Wiesel a Fehér Ház előtt 2010-ben, miután együtt ebédelt Obamával
Elie Wiesel a világon az egyik legismertebb politikai aktivista, 2009 nyarán, amikor Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök Buchenwaldba látogattak, hogy tisztelegjenek az oda hurcoltak és ott megöltek előtt, Obama Wieselt kérte fel, hogy harmadikként beszédet mondjon. Az író az Air Force One fedélzetén érkezett az egykori lágerbe és szinte egész napját az amerikai elnökkel töltötte. Így nyilatkozott erről a megemlékezésről: „Néha az az érzésem, hogy a történelemnek nincs érzéke az igazsághoz, most azonban azt gondolom, hogy humorérzéke viszont mégiscsak van, hiszen én, akit itt el akartak pusztítani, most győztesen, az Air Force One fedélzetén térek ide vissza!" Azóta is többször találkozott az amerikai elnökkel, legutóbb idén áprilisban tartottak közösen egy megemlékezést a washingtoni Holokauszt Múzeumban.
Elie Wiesel magyar származású amerikai zsidó író, holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt, melyek közül talán legismertebb Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól.
Elie Wiesel 2009 decemberében Magyarországon járt, felszólalt a parlamentben, találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, egyházi vezetőkkel, valamint beszédet mondott a Hit Parkban tartott tízezres antifasiszta nagygyűlésen
1986-ban Nobel-békedíjat kapott, a kitüntetést odaítélő bizottság az "emberiség hírvivőjének/hírnökének" nevezte, megjegyezve, hogy a "Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének" feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a "béke érdekében végzett gyakorlati munkája" mind "a béke, a jóvátétel/megbékélés és az emberi méltóság" erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében.
Wiesel aggodalma nem nélkülözi az alapokat, ahogy többször is beszámoltunk róla, az utóbbi hetekben Horthy-reneszánsz zajlik Magyarországon. Legutóbb Csókakőn állítottak egy mellszobrot Horthynak, amire később a Demokratikus Koalíció aktivistái táblákat akasztottak, rajtuk a zsidótörvények passzusaival. Az aktivistákra emiatt gárdisták támadtak.
Debrecenben Bölcskei Gusztáv püspök részvételével emléktáblát avattak az egykori kormányzónak, Gyömrőn pedig a főteret akarták róla elnevezni, azonban - a tiltakozások miatt is – később „csak” egy parkot kapott Horthy.
Néhány héttel ezelőtt pedig a Somogy megyei Kerekiben avattak egy Horthy-szobrot, amit később Dániel Péter ügyvéd vörös festékkel öntött le. A Horthy-reneszánszon túl ezekben a hetekben próbálták - a magyar kormány támogatásával - újratemetni Nyirő József erdélyi írót, aki aktív szerepet vállalt a nyilas parlamentben 1944-ben, ismeretlenek disznólábakat tettek a budapesti Raoul Wallenberg szoborra, majd fenyegető feliratokat (többek között azt, hogy "Oda lesztek belőve", "Nem a ti országotok, mocskos zsidók") festettek a mártíremlékműre a XIII. kerületben. Utóbbi ügy kapcsán előzetes letartóztatásba helyezték a HVIM egyik vezetőjét, Zagyva György Gyula jobbikos politikus segítőjét, Incze Bélát.
atv.hu / Morvay Péter, Vígh Gábor
