Januárban meglátogatta a török miniszterelnököt a Hamasz gázai vezetője, Iszmáil Hánije. Ezt követően török és palesztin zászlókat tűztek ki egy építkezési területre a Hamasz által ellenőrzött Gázai-övezetben – számolt be az AP. A hírügynökség izraeli értesülései alapján Törökország több millió dollárral fogja támogatni a Hamaszt. Törökország azonban tagadja ezt, bár már jelenleg is támogatja egy kórház felépítését a Gázai-övezetben és a helyi ipari zóna kialakítását, valamint textil és bútorüzletek megnyitását.


Törökország korábban Izrael szoros szövetségese volt, de a 2010-es flottilla-ügy után megromlott a két ország közötti kapcsolat. „Törökország szeretne nagyobb hatást gyakorolni a Hamaszra, annak érdekében, hogy kiterjessze befolyását a térségben. Szíria hanyatlása miatt ez a szövetség egyre vonzóbbá válik a Hamasz részére is”- mondta Howard Eissenstat, egy amerikai egyetem Törökország-szakértője az AP-nek. Elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a Hamasz áttelepítse képviseletét Damaszkuszból Törökországba. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök ugyanis elkötelezett iszlamistaként áll a „szekuláris” kormány élén, és elnyerte a palesztinok szimpátiáját, amikor keményen kritizálta Izraelt a Gázai-övezet blokádja miatt.

Jigál Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint a török miniszterelnök „nagyon barátságos állításokat” fogalmazott meg a Hamasz terrorszervezettel kapcsolatban, és véleménye szerint ezzel felmentette a felelősség alól az izraeli polgárok elleni támadásokért. „Ha Törökország hatása egy enyhébb Hamaszt eredményezne, akkor értenénk a stratégiát” – mondta Palmor, de hozzátette: „ennek az ellentéte valósul meg. A Hamasz minden nyilvános fórumon folytatja szélsőséges kommunikációját, a török kormány pedig mindeközben távolodik Izraeltől. Ebből tehát úgy tűnik, hogy a Hamasz van hatással a török kormányra és nem pedig fordítva.”

Meglehetősen ellentmondásos Törökország kapcsolata Iránnal is. Korábban Ankara kiállt Teherán mellett, hogy annak nukleáris programja teljesen békés szándékú. Ennek ellentmondani látszik az, hogy Törökország beleegyezett, hogy területén a NATO védelmi radart állítson fel, amelyek figyelmeztetnének az iráni ballisztikus rakétákra. „Diplomáciai fronton Törökország és Irán szívélyes kapcsolatot ápolnak egymással. Törökország olajat és földgázt vásárol Irántól. De vannak tüskés ügyek is közöttük” – mondta Nihat Ali Ozcan, török gazdaságpolitikai kutató az AP-nek. Ezek közül az egyik az Irakban való beavatkozás, ahol egyre jobban növekszik a vallási irányzatok közötti feszültség.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Hamasz nem csak Törökország, valamint Irán felé nyitott, hanem a palesztin belügyekben is igyekszik kitörni elszigeteltségéből. Ennek tudható be, hogy 2011 májusában "kiegyezett" a Nyugat által mérsékeltebbnek tartott Fatah-mozgalommal, valamint igyekszik dűlőre jutni a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatósággal a palesztin területeken tartandó választások, illetve "egységkormányt" illetően. A terrorszervezet törekvéseit azonban egyelőre nem koronázta siker, amiben közrejátszanak a szíriai események is: a Hamasz kénytelen volt kiüríteni damaszkuszi irodáit, mert a Basár el-Asszad elleni népfelkelés egyre inkább veszélyeztette a palesztin radikálisok tevékenységét.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / AP