Pénteken a napfényes athéni idő sem segített abban, hogy közelebb kerüljenek az álláspontok a görög kormány és az ország legnagyobb magánhitelezői közötti tárgyalásokon. Pedig a hitelezők már beletörődtek abba, hogy befektetéseik értékének 65-70 százaléka elveszik a felajánlott kötvénycserén. Még ilyen mértékű adósságleírás esetén sem biztos azonban, hogy Görögország megmenthető – véli az IMF tárgyalócsoportja.

Amennyiben a hitelezők nem vállalnak ennél is nagyobb áldozatot, az európai országoknak kell biztosítaniuk a hiányzó pénzt. Az unió pénzügyi biztosa szerint egy újabb, immár sokadik mentőcsomag segíthet Görögországon. „Elkészítünk egy olyan csomagot, ami tartós megoldást kínál. Több pénzre lesz szükség az állami szektor támogatásához, de ebben nincs semmi drámai” – állította Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa.

Sokkal borúlátóbban vélekedett azonban a görög válsághelyzetről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD főtitkára. „Két és fél éve foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mégsem tudtuk megoldani. Néhány napunk maradt arra, hogy megmentsük Görögországot, de még azt sem tudjuk, hogy az európai pénzügyi tűzfalba mennyi pénzt kell betolni – 250 milliárd eurót vagy 1000 milliárdot” – figyelmeztetett Jose Angel Gurria, a nemzetközi gazdasági szervezet főtitkára.


Németország euróövezeti felügyelet alá venné a görög költségvetést

A német kormány azt szeretné, ha Görögország a következő, 130 milliárd eurós segélycsomag fejében átadná az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak" - írta a szombati Financial Times az általa megszerzett javaslattervezetre hivatkozva.

A londoni gazdasági napilap által látott tervezet alapján az új valutauniós biztosnak vétójoga lenne a görög kormány költségvetési döntéseivel szemben, ha azok nem állnának összhangban a nemzetközi hitelező szervezetek által kijelölt célokkal.
   
A többi euróövezeti tagállam pénzügyminiszterei által kinevezendő gondnok felelősségi körébe tartozna a görög kormány "összes nagyobb kiadási tételének" felülvizsgálata - idéz a javaslatból a szombati Financial Times.
   
A tervezet szerint a görög államháztartási konszolidációt "szigorú irányítási és ellenőrzési rendszernek kell alávetni". Tekintettel a programok eddigi gyenge teljesítésére, Görögországnak el kell fogadnia, hogy egy bizonyos időre "európai szintre helyezi át" költségvetési szuverenitását - áll a Financial Times által idézett javaslatban, amely szerint a görög kormánynak törvényben kellene rögzítenie azt is, hogy az állami bevételeket "mindenekelőtt az adósságszolgálatra fordítja".
   
A lap szerint a tervezet, amelyet péntek délután kezdtek el szétküldeni az euróövezeti országok pénzügyminisztériumi illetékeseinek, jelzi, hogy milyen mély a bizalmatlanság Görögország és európai uniós hitelezői között. Európai illetékesek "magánjellegű megjegyzései szerint" nem sok előrelépés történt a közszféra reformjában az új, technokrata görög kormány beiktatása óta sem - írta a Financial Times.
   
A lapnak egy vezető görög pénzügyminisztériumi illetékes azt mondta, hogy nincs tudomása a javaslatról, így nem tud megjegyzést fűzni hozzá, a német pénzügyminisztériumban pedig nem kommentálták az értesülést.
   
A Financial Times szerint ugyanakkor még a német javaslat köröztetésének megkezdése előtt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) külön tízoldalas listát adott át Athénnak azokról az "előzetes lépésekről", amelyeket a görög kormánynak a következő segélycsomag jóváhagyása előtt meg kell tennie. A listán - amelyet a Financial Times szintén megszerzett - az áll, hogy Görögországnak három éven belül további 150 ezer munkahelyet kell megszüntetnie az állami szektorban, emellett jelentősen vissza kell fognia a védelmi és az egészségügyi kiadásokat is az idei államháztartási deficit csökkentése végett.
   
Londoni pénzügyi elemzőcégek szerint azonban nem biztos, hogy Görögország hajlandó lesz vállalni a mind újabb megszorításokat.
   
Az egyik vezető citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics minap ismertetett helyzetértékelésében azt valószínűsítette, hogy végül össze fog állni egy olyan pénzügyi mentőcsomag, amely néhány évre fedezi Görögország finanszírozási igényeit. A ház londoni elemzőinek várakozása szerint azonban a görögök "előbb-utóbb" arra a következtetésre jutnak, hogy a pénzügyi segítség feltételrendszere egyszerűen túl nagy terhet jelent, és a legjobb megoldás a mentőcsomag törlése, egy újabb adósság-átalakítás végrehajtása és a valutaunió elhagyása.
   
A Capital Economics szerint mivel a görög GDP-érték eddig 13 százalékot esett legutóbbi csúcsszintjéhez képest, és gyorsan zuhan tovább, Görögország még az idei év vége előtt távozhat az euróövezetből.

Bajban a spanyolok is

Mélyül a válság Spanyolországban is, ahol történelmi rekordot döntött a munkanélküliek száma. A legfrissebb adatok szerint 5,2 millió ember van állás nélkül, ami a munkavállalók közel 23 százalékát jelenti. Sem az Európai Unióban, sem az OECD többi tagállamában nem mértek még ilyen magas munkanélküliségi adatot.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu/MTI