Az atv.hu aziránt érdeklődött Balázs Péternél, Magyarország első európai uniós biztosánál, a Bajnai-kormány külügyminiszterénél, hogy rendkívüliek-e a kedd délután Magyarországgal szemben bejelentett kötelezettségszegési eljárások, tekintettel arra, hogy – mint ahogy az Origo beszámolt róla – amióta Magyarország az Európai Unió tagja, 225 alkalommal indult ellene ilyen eljárás, ugyanakkor 2011-ben Olaszországgal szemben 176, Belgiummal szemben 159, Görögországgal szemben pedig 157 kötelezettségszegési eljárás indult.

„Egy olyat mondjon, amit az Európai Bizottság elnöke jelentett be nyilvánosan” – reagált fölvetésünkre Balázs Péter, aki a main kívül nem tud ilyen esetről. Balázs azt mondta: az Európai Bizottság valamilyen jelentéktelen technikai szabálytalanság okán is indíthat kötelezettségszegési eljárást, „de ennek az esetnek  nagyon komoly politikai súlya van”.


Emlékeztetett: mindezt megelőzte Nellie Kroesnak, Viviane Redingnek, Olli Rehnnek, végül most decemberben magának José Manuel Barrosónak a levele. Balázs Péter hangsúlyozta: ezek a saját szövetségi rendszerből jövő, jóindulatú figyelmeztetések voltak, amelyeket ráadásul azért sem ártana megfogadnunk, mert szükségünk van a Nemzetközi Valutaalapnak a világpiacinál olcsóbb hitelére.

Barroso levelét kiemelve a volt uniós biztos azt mondta: az Európai Bizottság elnöke decemberben azt írta, hogy a jegybanktörvény abban a formában elfogadhatatlan, a kormánytöbbség mégis elfogadta.

Az atv.hu azon kérdésére, hogy az ő biztossága, illetve külügyminisztersége idején hány kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, Balázs Péter nem tudott válaszolni. Azt mondta: mivel ezek a mostaniakhoz képest lényegesen kevésbé fontos kérdések voltak, „nem jutottak el miniszteri szintig, magasabb szintről már nem is beszélve”.

A volt külügyminiszter hangsúlyozta: „a magyar kormány részéről be is lehet feszíteni, de el is lehet kezdeni tárgyalni”. Balázs Péter „nagyon kíváncsi a kormány reakciójára, mert attól függ a folytatás”.

Úgy folytatta: a kötelezettségszegési eljárás, a túlzott deficit és a hitelkérelem három olyan ügy, amelyek végkimenetelei hatnak egymásra, „tehát ha az egyikben előrelépünk, maga az előrelépés a másikra is hatni fog.”

Kérdésünkre, hogy mindezt hogy kommentálják most hivatalban lévő vezető nyugati politikusok, a volt külügyminiszter közölte: kedden találkozott a Budapesten tárgyaló Carl Bildt svéd külügyminiszterrel, volt miniszterelnökkel. „Nem értik, hogy a valaha példamutató Magyarországgal mi történt” – mondta.

„Egy bizonyos pontig minden populista csinálja a balhét, de egy idő után a populisták is megbuknak és országaik nem jó emléket őriznek róluk” – zárta gondolatait Balázs Péter.


atv.hu, Szegő Péter