Kilenc európai uniós ország hitelminősítésén rontott a Standard and Poor’s. Az amerikai intézet vezető elemzője szerint Európában eddig rosszul kezelték az adósságválságot.

„Tizenhat országot tettünk megfigyelési listára decemberi EU-csúcs után. Elmondtuk, hogy szerintünk milyen intézkedésekre lenne szükség a befektetők megnyugtatására. Az eddigi lépések azonban rossz irányba történtek” – mondta John Chambers, a Standard and Poor’s vezető elemzője, aki szerint nem a pénzügyi rendszert, hanem a gazdaságot kellene versenyképesebbé tenni.

A legcsalódottabbak a franciák voltak, akik elveszítették az AAA minősítést. A kormány igyekszik csökkenteni a bejelentés jelentőségét, de az ellenzék szerint a leminősítés egyértelműen az elnök kudarca.

„Nem Franciaországot minősítették le, hanem Sárközy politikáját. Franciaország helyreállhat, mert erős gazdasága és jó demográfiai adottságai vannak, de ehhez új vezetésre van szüksége.” – mondta François Hollande, szocialista elnökjelölt.

Spanyolországban is politikai vitát váltott ki a döntés. A nemrég megválasztott konzervatív kormány az elődjét tette felelőssé a leminősítés miatt, mondván: a gazdasági bajok a múlt örökségei.

Bécsben szintén másra mutogattak. Az osztrák pénzügyminisztérium és a jegybank közleménye szerint az olasz és a magyar gazdasággal való szoros osztrák gazdasági kapcsolatok, és az ebben a két országban fennálló gazdasági problémák miatt rontotta le Ausztria adósbesorolását a Standard and Poor's.

Nem kicsit lepődtek mag a vezető európai elemzők a kilenc európai ország leminősítésén. Leginkább azt furcsállták, hogy a spanyol és az olasz adósságfinanszírozás költségei valamelyest csökkentek, így úgy tűnt, hogy a válság legnehezebb szakasza véget ért. Mégis lépett a Standard and Poor’s. A magyar elemző szerint a most leminősített országok – éppen úgy, mint Magyarország – számos adósságcsökkentő intézkedést meghoztak.

„Kérdéses, mennyire hisznek ezeknek a hitelminősítő intézeteknek, mert ezek a bajok nem egy-két éve keletkeztek: egy sokéves tendenciáról van szó. Az elmúlt években nem nagyon reagáltak, amikor még meg lehetett volna könnyebben fogni ezt a folyamatot” – fogalmazott az ATV-nek Németh Dávid, az ING elemzője.

Az azonban tény, hogy az eurózóna országainak adóssága nem csökkent. Átlagosan a nemzeti össztermék nyolcvan százaléka körül van, de Görögországban ugyanez az arány százötven százalék körül mozog. Komoly probléma, hogy mintegy százmilliárd eurónyi kötvény jár le az év első felében, amelyeket meg kell újítani, így kérdés, hogy lesz-e erre elég forrás, illetve, hogy hajlandóak-e finanszírozni a leminősített országokat a piacok.  Ráadásul Magyarországnak is ezen a piacon kell értékesítenie államkötvényeit. A közgazdász szerint nem véletlen, hogy már hétfőn az Osztrák Nemzeti Bank kezdeményezésére Bécsben válságtanácskozást tartanak.

„A leminősítések első következménye, hogy sokkal nehezebbé lesz az euró védelme. A második, hogy kialakul egy nagyon jelentős felárkülönbözet. A harmadik pedig az, hogy Franciaországban minden valószínűség szerint bebetonozza Sárközy bukását” – fogalmazott telefonon az ATV-nek Róna Péter közgazdász.

A leminősítés első hatásait legkorábban hétfőn lehet majd érezni, akkor Franciaországnak 8,7 milliárd eurónyi kötvény kell majd értékesítenie a piacon.

atv.hu