Bárándy szerint Amerikában – új államról lévén szó – a laza fegyvertartási és önvédelmi szabályok indokoltak, ám ahol az állam jelen van és el tudja látni az állampolgárok védelmének feladatát, ott a jogos védelem határai általában beszűkülnek.

Egyébként a jogos védelem határai igen nagy mértékben kibővültek, miután a legutóbbi, két évvel ezelőtti Btk-módosítás szerint nem büntethető az a személy, aki ijedtségből, vagy menthető felindulásból lépi át az arányosság határait – mondta el az ügyvéd, aki szerint az arányosság elve ma is érvényesül.

Bárándy szerint mindenesetre a jogos védelemnek nincs helye az Alaptörvényben, ráadásul némi ellentmondás is tapasztalható, mivel az Alaptörvény a jogos önvédelmet, illetve a magántulajdon védelmét szabályozza, míg a Btk-ban a jogos védelem fogalma szerepel, ami mások, illetve mások tulajdonának védelmére is kiterjed.

Bárándy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés bevezetéséről elmondta, azon túl, hogy nincs visszatartó ereje, nagyobb probléma, hogy nemzetközi szerződésbe, konkrétan az embertelen bánásmód tilalmába ütközik. Az ügyvéd hozzátette, ezt a jelenlegi szabályozás szerint az Alkotmánybíróságnak is meg kell állapítania, függetlenül attól, hogy a tényleges életfogytiglan egyébként nem alkotmányellenes, hiszen azt az Alaptörvényben rögzítették.

atv.hu / J. I