Nikoláj Georgiev egykor a lausanne-i Olimpiai Múzeumban dolgozott, a múzeum Oktatási Központjának alkalmazottjaként – tudta meg bolgár forrásokból az atv.hu. A bolgár szakember a Nemzetközi Olimpiai Bizottságában (NOB) az olimpiai játékok program-fejlődését tanulmányozta, több mint 40 sporttal és munkaszabállyal kapcsolatos előírást dolgozott ki.

Georgiev egyébként a szófiai French College jogi karán végzett 1943-ban. Apja Niko Georgiev volt, akit 1945. április 21-én az ideiglenes bolgár hadbíróság náci háborús bűnök miatt kivégzett.

Georgiev, aki a nehéz körülmények ellenére sikeresen fejezte be tanulmányait, harcolt a háborúban és meg is sérült a fronton. A háborút követően azonban egy ismerten fasiszta fiaként eleinte nem tudott közfeladatokat ellátni.

A helyzet 1957-től változott meg: ekkor kezdett el dolgozni a Bolgár Olimpiai Bizottság (BOC) nemzetközi részlegében, majd 1968 után ő lett a BOC egyik titkára. 1983-ban Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke egy bulgáriai látogatása során ígéretet tett neki, hogy munkát szerez számára a nemzetközi bizottságban.

Ivan Szlavkov, a BOC vezetője is segítségére sietett: rendszeresen pozitív jelentéseket küldött róla Samaranachnak.

1987-ben Georgiev ötcsillagos minősítést kapott Todor Zsivkovtól, a Bolgár Kommunista Párt főtitkárától, majd a várva várt meghívás is megérkezett Lausanne-ból – miután Samaranch személyesen egyeztetett a kommunista diktátorral telefonon. Georgiev 2005 októberében hunyt el Bernben, a svájci fővárosban.

A hvg.hu interjút készített Georgiev lányával, Malina Georgievvel, aki teljesen kizártnak tartja, hogy apja társszerzőként részt vett volna Schmitt Pál doktorijának a megírásában. „Apám biztosan elmondta volna, ha ez így lenne, de sosem mondta. Egész egyszerűen nem tudom ezt elképzelni. Már megbocsásson, de ez egész egyszerűen képtelenség” – fogalmazott Malina Georgiev.

Schmitt "munkatársai" bíráltak

Az Origo arról ír, hogy olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre. Schmitt Pál doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) Tanácsának tagja Kertész István ókortörténész, az államfő doktori disszertációjának egyik bírálója. Az nem világos, hogy a tagságot Schmitt dolgozatának elbírálása előtt vagy után szerezte-e. Kertész az Origónak azt mondta, formai kifogásai ellenére jónak és szakszerűnek találta, és végül summa cum laude értékelte Schmitt dolgozatát.

A doktori disszertáció a másik bírálótól, Takács Ferenctől is summa cum laude minősítést kapott. Takács az alapítás, tehát 1985 óta tagja a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának. Ez a szervezet honlapján szereplő, a tanácstagokat bemutató listából derül ki. A szervezet első elnöke 1990-ig maga Schmitt Pál volt.

A plágiumgate-ről bővebben itt olvashat.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu, Trud, hvg.hu / Origo