A válaszadók fele egyáltalán nem érdeklődik az anyaországban zajló események iránt a legnagyobb létszámú – a 2002-es romániai népszámlálási adatok alapján körülbelül 1,1 millió választókorút felölelő – határon túli magyar közösségben, az erdélyiben. A válaszadók fele nemcsak a magyarországi választásokon nem kíván részt venni, hanem az állampolgárság felvételének könnyített lehetősége sem mozgatja meg. További 4 százalék azok aránya, akik már megszerezték a magyar személyi igazolványt, voksolni azonban nem szándékoznak.

A november–decemberben készült felmérés szerint csak minden huszadik erdélyi magyar állítja, hogy van magyar állampolgársága, és bizonyosan szavazni is fog. A fennmaradó 41 százalék is élni kíván leendő választójogával, de az ehhez szükséges papírjai még hiányoznak.

Félmillió erdélyi szavazóról van szó, de a kutatási tapasztalatok arra utalnak, hogy a válaszadók rendre túlbecsülik saját jövőbeli aktivitásukat, ráadásul az állampolgárság megszerzése adminisztratív akadályokba is ütközhet. A választások közeledtével ugyanakkor felpörgetheti a honosításokat egy regisztrációs kampány, ami az intézményrendszer jelenleg korlátozott áteresztőképességét is szélesítheti.

A kutatás szerint a Fidesz–KDNP elsöprő támogatottsága megkérdőjelezhetetlen. Meglepetés viszont, hogy a felmérés szerint a Jobbikra annyian sem szavaznának, mint az MSZP-re.

Mivel a külhoni magyarok csak a magyarországi pártok országos listájára szavazhatnak, az Erdélyből érkező akár 300 ezer szavazat sem változtatna jelentősen a mandátumarányokon (hogy más országokból mennyi cédula érkezne, még bizonytalanabb). Egy 60 százalékos anyaországbeli részvétel mellett mindenesetre 5 millió listás és 2-3 millió töredékszavazattal öntik össze a külhoni voksokat.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

A teljes cikket a hvg.hu oldalon találja.