Az evangélikus elnök-püspök rámutatott: karácsonykor „arra a csodára kell kinyíljon a szemünk és a szívünk”, hogy Isten Fia, „ez a gyermek megszólít minket és jogosan szól bele az életünkbe”. Ezáltal Isten emberrel, valamint ember Istennel való kapcsolata helyreállhat és egymás szavát is jobban megérthetjük. Ez az ünnep arra emlékeztet, hogy „végre gyógyul Isten és ember kapcsolata”, hiszen Jézus e világon való megjelenése „Isten közösségvállalása az emberrel” – mondta.

Gáncs Péter hangsúlyozta: nem emlékünnep karácsony, hanem „valóság lehet, hogy Istennek újra dicsőséget tudunk adni” és „Istennek újra súlya lesz életünkben”.

Az elnök-püspök kiemelte: Jézus születése, az első karácsony éppen egy népszámlálás idején történt, és „mi is egy népszámlálás után vagyunk”. Kétezer éve Augustus római császár a birodalom adófizetőit vette számba, ugyanakkor „a világ mai urai is úgy néznek ránk, mint potenciális adófizetőkre”, vagy akiket egy életre adósságcsapdába lehetett hajszolni – fogalmazott.

Utalt arra, hogy „mi is többszörösen leminősített ország vagyunk. Milyen jó, hogy kétezer éve Isten nem figyelt oda az úgynevezett szakemberek minősítésére” és Jézust jászolba fektette, amivel „visszaadja az önbecsülésünket, a bizalmat, hogy […] ez a világ Isten kezében van”.

Szólt arról is, hogy „újra éles kérdés lett” Magyarországon, „mi is az egyház”. Reményét fejezte ki ezzel kapcsolatban, hogy a parlamenti képviselők, „akiknek december 30-ig ezt a törvényt újra kell fogalmazni, bölcs döntést fognak hozni”. Elmondta, többször leírták a kormányzat képviselőinek, hogy a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegyházait nem kellene úgy tekinteni, hogy „bizonyítaniuk kelljen” egyházi voltukat.

Meggyőződésének hangot adva mondta: „Alig hiszem, hogy létszám alapján lehetne az egyház lényegét megragadni. Nehéz paragrafusba szorítani, mi az egyház, az egyház ugyanis valahol ott van, ahol emberi közösségeken keresztül Isten dicsősége sugárzik, ahol kirajzolódik az ő képe, ahol az ő szava megtartó erőként megvalósul, és hordozza mindazokat, akik arra szorulnak.”

Hit Gyülekezete: Szabad egyházat szabad államban!

A Hit Gyülekezete arra kéri a kormányt és az Országgyűlést, hogy az egyházi törvény megalkotásánál vegyék figyelembe a jogbiztonság, az állam és az egyházak különválasztásának alkotmányos követelményeit - írta a gyülekezet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. „Szabad egyházat szabad államban!” – hangzik jelmondatuk.

A gyülekezet – amely tagja annak a tizennégy egyháznak, amelyet az Országgyűlés elismert a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek sorában – azt szeretné, hogy az egyházak regisztrációját és megszüntetését helyezzék vissza a megfelelő eljárási garanciákat és jogorvoslati lehetőségeket biztosító bírósági hatáskörbe, hogy az egyházak politikai kiszolgáltatottságát elkerüljék; az egyházak regisztrációjánál olyan normatív, egyértelmű és demokratikus követelményeket fogalmazzanak meg, amelyek minden egyház részére garantálják az egyházi jogállást és a kiszámítható működés feltételeit – olvasható a közleményben.

Az Országgyűlés csütörtökön kezdte meg az új egyházügyi törvényjavaslat újratárgyalását, a tervek szerint december 30-án szavaznak a törvényről.

atv.hu, MTI