Azért nem tudnak sokan különbséget tenni Jézus Krisztus és a vallás között, mert az '50-es, '60-as, '70-es években a tankönyvek át voltak itatva szkepszissel Jézus történeti hitelességét illetően. Jézus személyisége sokkal nagyobb, mint hogy egy vallás a maga teljességében meg tudná jeleníteni. Őt nem lehet intézményesíteni, hiszen ő egy emberfeletti ember, egy „szupermen” - mondta el Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze az ATV-n sugárzott, A Messiás című karácsonyi műsor második részében vasárnap.

Homérosz és Jézus

Az Ungvári Tamás irodalomtörténésszel folytatott beszélgetésben – amelyet neves közéleti személyiségek, írók, zenészek Messiásról vallott gondolatai színesítettek – elhangzott: az elmúlt kétezer év kultúrájának nincs olyan területe, amelyre Jézus ne gyakorolt volna erőteljes hatást: számos írót, költőt, művészt, teológust inspirált a személye és az életműve.

Ugyanakkor az elmúlt két évezred nem csak Jézus Krisztus megismeréséről szólt, hanem arról is, hogy negligálni akarták, ki akarták iktatni az emberek életéből. Németh Sándor megjegyezte: számos nagy személyiségről, például Homéroszról semmi, vagy jóval kevesebb történelmi feljegyzés létezik, mint Jézusról - az ő történelmi hitelességüket mégsem kérdőjelezi meg senki. Hozzátette: azon túl, hogy valaki ismeri Jézus történelmi létezését, illetve a személyével kapcsolatos tradíciókat, van mód a feltámadott Messisással való személyes, közvetlen találkozásra is.

A zsidó Jézus újrafelfedezése

A vezető lelkész Ungvári kérdésére arról is beszélt, hogy a Messiás a feltámadása után - miközben minden ember megváltója lett - megőrizte zsidó identitását. Bár Pál apostol egyetemes emberként mutatja be Jézust, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a zsidóság felé való elkötelezettsége töretlen – teszi mindezt olyan ószövetségi próféciákra alapozva, amelyek arról szólnak, hogy visszatér a Messiás és eltörli Izrael álnokságát.

A Jelenések könyve pedig szintén Dávid gyökereként és Júda oroszlánjaként mutatja be a Messiást. Az „elpogányosított” -  „elgermánosított”, vagy éppen „elmagyarosított” - Jézus zsidó etnikumának újrafelfedezése Izraelben is zajlik, hasonlóan ahhoz, ahogy testvérei Józsefben is egy pogány személyt láttak, mindaddig, amíg meg nem ismertette magát velük – jegyezte meg Németh Sándor.
 
A muszlim messiás és az apokalipszis

A műsorban arról is szó esett, hogy mi a különbség Jézus Krisztus és a többi vallásalapító között. Mint a vezető lelkész kifejtette, az egyik lényeges momentum, hogy egyikükről sem hirdetik, hogy bűnmentes volt: csak Jézus fogantatott és élt bűn nélkül. Továbbá egyik vallás sem foglalkozik olyan mélyen és tényszerűen a bűn problémájával, a rossz legyőzésével mint az ószövetségi judaizmus, illetve az újszövetség – márpedig ez az emberi élet legsúlyosabb kérdése. 

Tatár György filozófus ennél a pontnál elmondta: a zsidó és keresztény messiásfelfogás közös gyökérből származik, de élesen elvált egymástól: az előbbi várja a Messiást, de nem tudja, hogy ki lesz az, az utóbbi viszont úgy várja, hogy tudni véli. Hozzátette: siítáknál is elevenen él a muszlim messiás várása. Az úgynevezett Mahdi eljövetele az iszlám tanítása szerint együtt jár az iszlámnak a világ többi része felett aratott apokaliptikus győzelmével. Németh Sándor szerint azért is érdemes az perzsák messiásvárására figyelni, mert az politikai szintre emelkedett, és siettetni akarja a vég eljövetelét – márpedig ebből nagy baj fog származni.

A cionizmus nem szitokszó

A vezető lelkész kifejtette: a bibliai előrejelzések szerint a világ nem csupán egy korszakváltás előtt áll, hanem a világmindenség berendezkedésének a fundamentuma fog megváltozni. Ennek előjele Izrael: a 3500 éves mózesi prófécia szerint az idők végén a szétszórt zsidóságot Isten összegyűjti. Ezért – hangsúlyozta Németh Sándor – a cionizmus nem szitokszó, hanem egy bibliai jel. Isten ugyanis ezt a jeruzsálemi hegyet, a Ciont választotta ki leszállópályának, ide fog eljönni a Menny – előtte azonban azoknak kell oda visszatérniük, akiknek Isten használatba adta ezt a földterületet.

Ezt rendkívüli feszültség, terror és háborúk kísérik, ezért próféták ezt a folyamatot a szüléshez és a szülési fájdalmakhoz hasonlítják. Vagyis a világválság a Messiás visszajövetele előtt egyre mélyebb és intenzívebb lesz, amit nem lehet gazdasági politikai eszközökkel megoldani, mert annak metafizikai alapjai vannak.

A szív öröme

Ugyanakkor – hangsúlyozta Németh Sándor – ma a világban nem csak a sötétségnek és a rossznak a tevékenységét láthatjuk, hanem van arra esély, hogy ezek az események sokakban megvilágosodást fognak eredményezni, és ezek az emberek sok mindent meg fognak tenni azért, hogy a történelem végkifejletében is élhető legyen a világ.

A legfontosabb dolog, amit ember kaphat a Messiástól, az ezekben az időkben is a bűnbocsánat – hívta fel végül a figyelmet a lelkész. Ahogy Dávid mondja, boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, vagyis a szív örömét csak így tudja átélni az ember - és ez jóval több, mint a test, vagy a lélek öröme.

A beszélgetés első részének összefoglalóját itt olvashatja.