Közel hatvanhárman meghaltak, és 180-an megsebesültek Bagdadban, amikor csütörtök reggel robbanássorozat rázta meg az iraki fővárost. A BBC beszámolója szerint összehangolt támadásról lehet szó, a város 13 helyén lépett működésbe pokolgép. Több helyen egymás után kétszer is volt robbanás, ami arra utal, hogy az elkövetők az első detonáció után menteni érkezőket is megcélozták.



A támadásért egyelőre senki sem vállalta a lehetőséget, de elemzők szerint a szervezettsége az al-Kaida módszereire utal.

Az amerikai csapatok kivonulása óta ez volt a legsúlyosabb merénylet a közel-keleti országban. Az Al-Amil nevű kerületben két detonáció volt. Karradában is volt egy robbantás. A helyi óvodai felügyelő elmondta, hogy az épületnek az összes ablakát betörte a lökéshullám. „A gyerekek mind halálra rémültek, az autóbombának pedig több alkatrésze berepült az épületbe” – mondta.

Koalíciós válság

A közel egy éve fennálló iraki koalíciós kormány komoly válságba került azt követően, hogy a hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki Tarik al-Hashemi alelnök ellen hétfőn. Irak egyik legmagasabb beosztású szunnita arab politikusa szerint az ellene felhozott – terrorizmussal összefüggő – vádak „koholmányok”.

A letartóztatási parancsot az amerikai csapatok kivonását követő napon adta ki ellene al-Maliki, szerdán pedig arra szólította fel az al-Hashemi számára védelmet nyújtó iraki kurd autonóm tartományt, hogy adják ki a politikust. Joe Biden amerikai alelnök arra sürgette az iraki vezetőket, hogy igyekezzenek együttműködni, ezzel elkerülve a felekezetközi összecsapások kiújulását.

Az Irakíja nevű szunnita politikai tömörülés azonban azzal vádolja al-Maliki síita miniszterelnököt, hogy a hatalom kisajátítására törekszik, ezért hétfő óta tüntetőleg kivonultak a parlamenti munkából. Szerdán azonban al-Maliki bejelentette: meneszteni fogja az Irakíjához tartozó minisztereit, amennyiben a frakció továbbra is bojkottálja a parlamenti munkát és a kabinet tevékenységét.

A miniszterelnök a BBC szerint felajánlotta az összes parlamenti frakciónak, hogy igyekezzenek egyeztetésekkel megoldani a válságot. Miután újságírók megkérdezték, hogy mit szól al-Hasemi azon követeléséhez, hogy az Arab Liga is kapjon betekintést az ellene indított eljárásba, a miniszterelnök elmondta: az alelnök ügye egy iraki bűnügy, ezért nem látja indokoltnak, hogy miért kellene az Arab Ligának, vagy az ENSZ-nek beleavatkoznia.

Kivonultak az amerikaiak

Az utolsó amerikai katona vasárnap tért haza Irakból – gyakorlatilag is lezárva a mintegy kilenc és fél éves konfliktust, amelyben 5 ezer amerikai és mintegy 100 ezer iraki vesztette életét. Barack Obama amerikai elnök elismerte, hogy a helyzet koránt sem tökéletes Irakban, de az amerikai csapatok egy „szuverén, stabil és képviseleti kormánnyal rendelkező országot” hagytak hátra.


Al-Hasemi sajtótájékoztatón válaszolt a kiadatási parancsra, és - mint mondta - meglepődött az amerikai elnök közlésén, hogy az Egyesült Államok demokratikus Irakot hagyott hátra, igazságos ítélkezési rendszerrel és korrupciómentesen. "Valóban így van?" - tette fel a kérdést.

A csütörtöki támadással néhány hónap leforgása alatt több százra emelkedett a merényletek áldozatainak a száma. November 26-án 15 ember vesztette életét egy kettős merényletben, október 27-án 38 ember halt meg, és 78 ember megsebesült, október 12-én 28 emberrel végeztek a terroristák, augusztus 15-án pedig legalább 60 embert gyilkoltak meg egy szintén összehangolt támadás során.

atv.hu / BBC / origo