Nem ért egyet azzal, hogy három éves kortól kötelező lesz az óvoda – közölte megkeresésünkre Villányi Györgyné, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tudományos munkatársa, akinek az óvodapedagógia a szakterülete. Sok kisgyerek hátrányos szociokulturális háttérből érkezik az óvodába – mondta, hozzátéve, hogy ez nem föltétlenül szegénységet jelent: például az is káros lehet egy kisgyerek fejlődésére, ha többet látja a bébiszittert, mint a szüleit. A Magyar Pedagógiai Társaság folyóirata, „A kisgyermek” főszerkesztője szerint a harmadik életévét betöltött kisgyerek otthonában egy környezettanulmány alapján egyénenként meg lehetne állapítani, hogy szükséges-e óvodába mennie.

A közoktatási szakértő szerint van, aki – akár nevelés, akár öröklés miatt – nem érik meg hároméves korára. Például vannak olyan – egyébként szellemileg teljesen egészséges – hároméves kisgyerekek, aki nem tudnak beszélni. Ezek a kisgyerekek ráérnének négy- vagy akár ötéves korban elkezdeni az óvodát, mert a háromévesen elkezdett óvoda könnyen visszavetheti őket a fejlődésben. Villányiné azt mondta: annak, akinek a családi neveltetésből valami hiányzik, nagyon hasznos lehet elkezdeni az óvodát, „de nem lehet mindenkire ráhúzni, hogy három éves vagy, menj óvodába”.

„Nem egyeztethető össze a mai neveléskutatási eredményekkel a törvény” – hangsúlyozta az óraadóként az ELTE-n is oktató közoktatási szakértő, aki hangsúlyozta: országgyűlési képviselőként nemmel szavazott volna a törvényre.

Pusztuljon a férgese?

Ha lehet, még keményebb szavakkal utasította el az új köznevelési törvényt Trencsényi László, az ELTE Neveléselméleti Tanszékének vezetője. A törvény elfogadása elleni hétfői tüntetés egyik szónoka szerint a törvény szellemiségét a „pusztuljon a férgese” mentalitása hatja át. Az oktatási szakember úgy látja: a törvény „a kormányzat vazallus kliensköreit privilegizálja és megszabadítja őket a társadalom nehezebb felétől”. Trencsényi szerint nemcsak a tankötelezettség tizenhat éves korra történő leszállítása problematikus, hanem az eddiginél sokkal inkább ösztönzött buktatás, a gimnáziumi keretszámok csökkentése és az iskolából való kicsapatás intézményének visszahozása. Az egyetemi docens úgy látja: az elit számára sem lesz pozitív a törvény hatása, „mert több útonálló fogja leütni az utcasarkon”. Az oktatási szakember szerint „könnyebb lesz a tevének a tű fokán átjutni, mint a szegény, tehetséges gyerekeknek ebben a rendszerben érvényesülni”. Trencsényi azt is a törvény hibájának rója föl, hogy a szakmunkásképzésben a közismereti ismeretek „a nulla felé tendálnak”.

Etnikai óvodák

Trencsényi úgy látja: egyre több óvónő dolgozik reggeltől estig. Ez a folyamat erősödni fog az új törvénnyel. A kötelező óvodát sokan a családtól való elszakításként fogják megélni – tette hozzá a tanszékvezető, aki mélyen ellenzi a kötelezőséget. Hangsúlyozta: a mostani kormányra jellemző attitűd, hogy polgárok helyett alattvalókat nevel a gyerekekből. Szerinte nem az államnak, hanem a szülőnek kellene eldöntenie, hogy jó-e az óvoda a gyereknek. „A fehér gyarmatosító civilizátor erődje lesz az oktatási-nevelési intézmény” – fogalmazott. Úgy vélte: az aprófalvakban kifejezetten gettósodás fog bekövetkezni, etnikai óvodák alakulnak ki.

A szakember szerint a törvénnyel súlyosan sérül a szekularizáció elve. „A tizennégy kiválasztott egyházhoz hozzárendelik a szabadságok és a támogatások optimumát” – fogalmazott. Azt mondta: az egyházi iskoláknak számos kedvezményt ad a törvény. Arra a folyamatra hívta föl a figyelmet, hogy míg húsz éve a gimnáziumok mintegy egytizede volt egyházi, most közel fele.

Trencsényi szerint „Hoffmann Rózsának van egy nagyon konzervatív iskolaképe, amit ráerőltet az oktatásra”. Pokorni Zoltán nem szavazata ugyanakkor „történelmi döntés, aminek folytatása lesz” – húzta alá Trencsényi László.



Ugyanebben a témában nyilatkozott Radó Péter oktatáskutató az ATV Start című műsorában.

atv.hu, Szegő Péter