Christian Noyer, a francia jegybank elnöke közölte: Nagy-Britannia növekvő államadóssággal és inflációval, valamint a francia növekedésnél lassabb gyarapodásra számíthat a közeljövőben. François Baroin párizsi gazdasági miniszter pedig úgy vélekedett, hogy Nagy-Britannia el fog szigetelődni és nagyon nehéz gazdasági helyzettel fog szembesülni London álláspontja miatt – sorolta a francia kritikákat a brit The Telegraph.
 
A francia vezetők hangos kritikái fokozódó angol-francia feszültségekre hívják fel a figyelmet, amelyek David Cameron múlt heti döntése után – az Egyesült Királyság nemet mondott az európai fiskális unióra – egyre fokozottabban jellemzik a két ország kapcsolatát. Franciaország és Németország ugyanis egy új európai szerződés keretében szeretné megteremteni az eurózóna tagok fiskális unióját, hogy ezzel tartsák kézben a deficitet és erősítsék meg a piacokat, London azonban a saját garanciái nélkül nem csatlakozik.

Baroin a francia parlamentben a brit döntést követően úgy nyilatkozott, hogy a tervezetet „minden egyes európai ország elfogadta, kivéve Nagy-Britanniát, amelyre a történelem úgy fog emlékezni, mint elszigetelődött ország.” A francia gazdasági miniszter hozzátette: „Nagy-Britannia nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, az államháztartási hiánya közel van a görög szinthez, az államadósság a franciát közelíti meg, a magas inflációs kilátások, valamint a növekedési előrejelzések pedig jócskán az eurózóna átlag alatt maradnak. A brit kormány döntése vakmerő” – vélekedett Baroin.

A brit miniszterelnök hivatal (Downing street 10.) visszautasította a francia kritikákat, és hozzátette, hogy a nemzetközi kötvénypiac jobban bízik a brit, mint a francia papírokban. Mint írják, a brit állampapírok hozama 2,2 százalék körül alakul, míg a francia papírokért 3,2 százalékot kell elkérni. „Hiteles tervet készítettünk, hogy fellépjünk a költségvetési hiánnyal szemben, és ezt a hitelességet jól tükrözi a hozamok értéke” – közölte a Downing street 10.

Brit kormányzati források a Telegraph kérdésére úgy vélekedtek, hogy a közelmúltban kiszivárgott francia leminősítéssel kapcsolatban Párizs annyira félteni kezdte AAA besorolására, hogy más államok gazdasági hírnevének az aláásásával igyekezett zavart kelteni. „Egyértelműek a céljaik. Erdőben lehet elrejteni legjobban a fát” – közölte egy brit kormányzati forrás.

David Ruffley, a brit államkincstári bizottság konzervatív tagja úgy vélekedett a brit lapnak, hogy a francia kirohanások kiváló példái az „eposzi méreteket öltő gall önámításnak”. Mint mondta, Párizs egy olyan pénzhez van kötve, amelynek bármely pillanatban vége lehet. Jesse Norman, egy másik – szintén konzervatív – bizottsági tag úgy vélekedett, hogy a francia miniszter félreértelmezte a hitelminősítők figyelmeztetéseit. „Ezek nem csak a francia gazdaság alapjairól alkotnak képet, de arra is rámutatnak, hogy továbbra is megoldatlan az eurózóna válsága” – emlékeztetett.

A francia támadások Nagy-Britanniával szemben a múlt heti EU-csúcs utáni ellenségeskedések folytatásai. Pénteken Brüsszelben David Cameron brit miniszterelnök, valamint Nicolas Sarkozy francia elnök komoly vitába keveredett a fiskális unióval kapcsolatos ellentétes álláspontjuk miatt. A héten később kiszivárgott, hogy Sarkozy úgy jellemezte a brit miniszterelnököt, mint „makacs kölyköt”, aki a tárgyalásokon biztosítékokat követelt London számára.

A két vezető a Líbia elleni hadjárat során közeli együttműködést folytatott, de a francia-brit kapcsolatokat megviselte az eurózóna válsága.

ML - atv.hu / The Telegraph