A politikus azt mondta, hétfőn "megtalálják" a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály "tartalmi struktúráján" nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszűnő egyházak jogi státuszát.
   
A hatályon kívül helyezést Lázár János azzal indokolta, hogy a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg "minden közjogi kritériumnak". Hozzáfűzte, az ellenzék kritikáját is figyelembe vették.
   
"December 31-ig az egyházak sorsát rendezni kell, ez mindannyiunk közös felelőssége. Nem hagyhatjuk az egyházakat bizonytalanságban" - mondta Lázár János, megjegyezve: tisztában vannak azzal, hogy a törvény ügyében - a közjogi érvénytelenséggel kapcsolatban - több alkotmánybírósági eljárás is zajlik.
   
Az egyházügyi törvényről szóló döntés indokolta azt, hogy - az eredeti tervekkel ellentétben - az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító indítványokról nem szavazott a Ház pénteken - közölte.
   
A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.
   
A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.
   
Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

Ahogy arról az atv.hu korábban beszámolt, július 11-én éjjel fogadta el a parlament az új egyházügyi törvényt, amelynek alapján tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismer el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet. A tervezetet KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság alapjaiban írta át. Az törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, annak értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Diszkriminatív, aránytalan

Kolláth György alkotmányjogász szerint az új törvény két ponton is támadható: egyrészt diszkriminatív, mert két kategóriába sorolja a felekezeteket: az automatikusan elismert tizennégy felekezetet „első osztályú”, az össze többit – melyek utóbb kérhetik az állam általi elismerésüket – „másodosztályú” felekezetté minősíti.
Másodsorban azért is támadható a törvény, mert a szabad vallásgyakorlás – hasonlóan a szólás- és a gyülekezési szabadsághoz  - alapvető alkotmányos jog, amitől az államnak távol kell tartania magát, abba beavatkoznia pedig csak szükséges és arányos mértékben szabad. Jelen esetben az sem biztos, hogy az új törvény által az eddigi gyakorlatba történő beavatkozás szükséges, az pedig biztos, hogy ha esetleg szükséges is – nem arányos, mondta az atv.hu megkeresésére Kolláth György.  
   
Alkotmánybírósághoz fordultak

Augusztus közepén tizenöt felekezet fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván, hogy az új törvény több szempontból is alkotmányellenes, az Európai Unió, valamint az ENSZ normáival is ellentétes, továbbá erkölcsi aggályokat is felvet. Mint írták, az új egyházügyi törvény egyesületté történő visszaminősülésre kényszerít több száz - 1991 előtt bejegyzett, de ezer taggal nem rendelkező vagy 1991 után bejegyzett - olyan egyházat, amely eddig elsődlegesen hitéleti, azaz egyházi és vallási tevékenységet folytatott, de jelentős részük még közfeladatokat is ellátott. "Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy bennünket és még rajtunk kívül több mint 250 - hozzánk hasonlóan becsületesen működő - keresztény egyházat fosztottak meg egy tollvonással egyházi státuszunktól az új egyházügyi törvény elfogadásával" - fogalmaztak az aláírók. Kitértek arra is, hogy "rendkívül csalódottak", mivel szerintük az egyházi státuszból kirekesztett egyházak híveinek nagy része szavazataival hozzájárult a kétharmados többségű parlament felállásához.

72 kérelem érkezett

Az elmúlt hónapokban egyébként 72 kérelem érkezett a közigazgatási minisztertől egyházi regisztrációra az Országgyűlés emberi jogi, civil és vallásügyi bizottságához – jelentette be Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke a héten. A bizottsági elnök tájékoztatása szerint ebből 10-12 várhatóan biztosan megfelel majd az egyházi státusznak, már a korábbi listákon is szerepeltek. Lukács Tamás közölte: a folyamat elindult, a beérkezett kérelmeket megvizsgálják, hogy formai és egyéb, előírt szempontoknak megfelelnek-e. Ha igen, ezt követően kerülhetnek a kérelmek majd az Országgyűlés plenáris ülése elé - tette hozzá. Lukács Tamás kiemelte: alaposan áttekintik a kérelmeket, és hátrány senkit nem ér majd. Kitért arra is, hogy a bizottság dolgozik azon a javaslaton, amely az egyházi státuszukat januártól esetlegesen elveszítő, ugyanakkor a jövőben egyesületként működő közösségek számára a zökkenőmentes átmenetet biztosítja.

Nyílt levélben fordult az amerikai törvényhozás alsóházának tizenhárom képviselője Orbán Viktor miniszterelnökhöz, szorgalmazva, hogy a magyar kormány érdemben módosítsa az új egyházügyi törvényt, hogy azt összhangba hozza a magyar alkotmánnyal és a Magyarország által aláírt és ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel.

Az amerikai képviselők levele

A tizenhárom képviselő - 10 republikánus és 3 demokrata párti honatya - az MTI-hez pénteken eljuttatott nyílt levélben úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament felhívását megismételve felszólítják a magyar kormányt, "szavatolja minden polgár jogainak egyenlő védelmét". Egyúttal megismételték Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek a magyar kormányhoz intézett felszólítását, hogy ez utóbbi vizsgálja felül az új egyházügyi törvényt.

A képviselők levelükben többek között emlékeztettek arra, hogy Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogok kérdésében illetékes helyettes államtitkára ez év július 26-i kongresszusi meghallgatásán felidézte: Hillary Clinton június 30-án tett magyarországi látogatásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok fel fogja szólítani a (magyar) kormányt a törvény körültekintő felülvizsgálatára.

atv.hu / SZF / MTI