Orbán Viktor a szerdai soproni kormányülésről elmondta, hogy a kabinet növekedési terv elkészítését határozta el, és ösztönözni akarja a hitelezést. Hozzátette: a kereskedelmi bankokat megpróbálják olyan helyzetbe hozni, hogy hitelekkel segítsék a magyar kis- és középvállalkozásokat. A kormányfő szerint ez nem könnyű feladat, mert közben az anyabankjaik arra utasítják őket, hogy vonják ki és vigyék haza forrásaikat Magyarországról.

Orbán Viktor elmondta, hogy a kabinet határozott az uniós pénzek odaítélésének és kihelyezésének felgyorsításáról is. A gazdasági minisztérium létrehoz egy olyan intézményrendszert, amely a kis- és középvállalkozások exporttevékenységét ösztönzi majd – közölte a miniszterelnök.

100-150 milliárd hiányzik

"Szó volt a költségvetés újraszámolásáról is természetesen, ez ügyben egyes kiadási előirányzatok zárolásáról hoztunk döntést. Döntöttünk arról is, hogy a dohánytermékekből származó állami bevételt jelentősen meg kell emelni és a költségvetésben szereplő tartalék év közbeni felhasználását is elhatároztuk" - folytatta Orbán.

A költségvetés módosításáról Varga Mihály is nyilatkozott. A Miniszterelnökség államtitkára a Tv2 Mokka című reggeli műsorában több részletet közölt mint a kormányfő, és némileg ellent is mondott neki. Mint elmondta, mintegy 100-150 milliárd forint átcsoportosítására lesz szükség ahhoz, hogy a lassabb gazdasági növekedés és a gyengébb forint ellenére is tartani lehessen a 2012-es költségvetési hiányt. Varga szerint mind a bevételi, mind a kiadási oldalon lesznek átcsoportosítások.

"Annyira nem lehet ma kiszámítani, mi történik 2012-ben, hogy mindenképpen szükség van tartalékra" - mondta Varga arra kérdésre, hogy a szükséges összeget a költségvetési tartalékból biztosítják-e. Az államtitkár szerint még egyszer felülvizsgálják a tárcák költségvetését, és ha lehet, zárolnak összegeket. Az államtitkár elismerte, hogy a bevételi oldalon kicsi a mozgástér, mivel az adórendszerhez nem szeretnének hozzányúlni, legfeljebb bizonyos fogyasztási adók emelkedhetnek.

Az IMF örülhet az együttműködésnek

Orbán Viktor a Kisalföldnek adott interjújában arról is beszélt, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is részt vett a kormányülésen, akinek az IMF-fel tárgyaló delegáció vezetése mellett "javaslatokat kell tennie az ország pénzügyi védvonalainak megerősítésére is". A lemondott tárcavezető utódját a miniszterelnök a következő hét során fogja megnevezni.

Orbán Viktor az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy elővigyázatossági hitelkeretet kapjon Magyarország, amelyet abban az esetben tud használni, ha Európában a "zűrök" tovább növekednek.

Orbán Viktor megérkezik a soproni kormányülésre. "Itt egy jó ország, amivel jó együttműködni!" - üzente az IMF-nek.

Kijelentette: a magyar gazdaság megáll a lábán, most rendelkezésre áll annyi pénz, amennyi az ország működtetéséhez szükséges; az ország képes finanszírozni magát a pénzügyi piacokról.
De az ország el van adósodva, a hiteleket törleszteni kell, tehát szükség van forrásokra. A következő években a nagy államok is hatalmas kötvénykibocsátásokba kezdenek, ezért kell Magyarországnak egy bizonyos védőháló – mondta a kormányfő.

A kérdésre, hogy mit adhatunk cserébe az IMF-nek, kijelentette: "Itt egy jó ország, amivel jó együttműködni!"

A költségvetési unió veszélyei

Az eurózóna tizenhét tagállamának sorosabb együttműködéséről szóló egyezmény kapcsán Orbán Viktor leszögezte, hogy egyelőre csak ötletek és javaslatok vannak, de pontos szerződés még nincs.

Egy ország nevében nem lehet igent mondani tisztázatlan tartalmú megállapodásra - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: "Ellenálltam annak a törekvésnek, hogy egy hajnalig tartó vacsora alatt elkötelezzem Magyarországot olyan feladatok mellett, amelyekhez parlamenti jóváhagyás kell, s ami, ha rosszul hajtjuk végre, még szociális katasztrófához is vezethet. Kalandorság lett volna. Időt kellett nyernünk!"

Véleménye szerinte nagy fába vágták a fejszéjüket a tagállamok, ugyanis a költségvetési unió létrehozása veszélyeket is rejt magában.

"Nem mondom, hogy nem sikerülhet, de magában rejti a kudarc lehetőségét. Jól meg kell tehát gondolnunk, hogyan viszonyulunk egy ilyen ingatag építményhez. És igen, súlyos vállalásokat kell tenniük az eladósodott országoknak! Olyanokat például , amik bizonyos gazdaságpolitikai módszerek alkalmazását kizárják. Sok tehát még a bizonytalansági tényező. Kevés az információ ahhoz, hogy felelős döntés születhessen" - mondta Orbán Viktor.

Nálunk erős a demokrácia

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint Magyarországon a tekintélyelvű hatalom intézményesítése történik a "demokrácia papírvékony leple" alatt. A New York Times című lapban megjelent véleménycikkében az euróválság következményeinek a bemutatására Magyarországot hozza fel negatív példaként a közgazdász.Krugman azt javasolja, hogy bár most már nehéz visszafordítani Magyarország lecsúszását, az európai vezetőknek mégis meg kell próbálniuk, különben azt kockáztatják, hogy minden értéket elveszítenek, amit képviselnek.

A miniszterelnök egész Európára nézve igaznak nevezte azt az állítást, miszerint a válság veszélyezteti a demokratikus értékeket. "A válság valóban megviseli a demokráciákat. Magyarországon viszont az emberek rendkívül bölcsen döntöttek, amikor egy soha nem látott mértékű összefogás létrehozásával kétharmados parlamenti többséget hoztak létre. Nekünk nem kell rossz kompromisszumokat kötni a nagy döntések érdekében, míg Nyugaton sokszor a politikai adok-kapok szétrázza a kormányokat, és nem demokratikusan választott vezetőket állít az országok élére. Magyarországon nem kell nem demokratikus megoldásokban gondolkodni" - jelentette ki.

Krugman az új magyar alkotmányt is bírálta Ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta: "Neki nem tetszik, ami Magyarországon történik, de hát ahány ház, annyi szokás. Nem minden amerikainak tetszik Európa".

Orbán Viktor elmondta: feladatát úgy fogja fel, hogy először is igyekezzen jól megoldani a problémákat, másodszor védje meg a bajoktól az embereket. "Nekem kötelességem, hogy a várható nehézségekről őszintén tájékoztassam az embereket. De elmondom azt is, hogy Magyarország tehetséges, erős ország, biztos lábakon állunk, és amint túljutunk ezen a válságon, maradéktalanul meg fogunk birkózni a saját feladatainkkal. Erősek vagyunk, hiszen egy olyan nyolcéves katasztrofális kormányzás után, mint amilyet 2002 után elszenvedni voltunk kénytelenek, mi nem jutottunk Görögország sorsára. Van okunk reménykedni a jövőben, de tény, nehéz idők jönnek" – jelentette ki a kormányfő.

A kérdésre, hogy -az európai válság mennyiben befolyásolja a hazai reformokat, Orbán Viktor azt válaszolta, "megnehezíti, lelassítja, de nem térít el a szándékainktól".

Sok a pedagógus a frakcióban

A miniszterelnök beszélt a köznevelési reformról is, amiről szerinte azért nem volt a  képviselőcsoporton belül sem teljes egyetértés, mert sok pedagógus van a frakcióban.
"Igazságtalanság, hogy az ország különböző településein, attól függően, hogy milyen helyzetben van az önkormányzat, más színvonalon tanulnak a magyar gyerekek. Az állam felelőssége lesz a feltételek biztosítása mindenütt, de a települések dönthetnek úgy is, hogy maguk működtetik az iskoláikat" - fejtette ki.

Hozzátette: minden intézmény mellett egy alapítványt is működtetni kell, amelyen keresztül a helyiek segíthetik az iskolát. "Én három dolgot kértem: az állam határozza meg, hogy mit tanítanak az iskolákban, legyen egységes az irányítás és folyamatosan ellenőrizzék az oktatás minőségét" - mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy döntés született arról, hogy  2013-tól megindítják az emelt bértáblájú pedagógus életpálya modellt.

atv.hu/MTI/Origo