Orbán Viktor igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy látják-e már, hol lehet a büdzsében a szükséges 100-200 milliárd forint. Kifejtette: vasárnap este Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel megtárgyalták a kérdést, van javaslatuk, amelyet a kormány szerdán tárgyal meg. Arra, hogy kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő intézkedések várhatók-e, azt mondta: erre a kormányülés után adnak majd választ. "Ez egy ország. Egy ország életének vannak pillanatai, amelyek fontosak, vannak szabályai, amelyeket be kell tartani, vannak dolgok, amelyeknek meg kell történniük" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy költségvetés nélkül nem maradhat egy ország.
Fél százalék, de inkább kevesebb
Orbán Viktor vasárnap este a Magyar Televíziónak adott interjújában azt mondta a jövő évi költségvetés átalakításával kapcsolatban, hogy fél százalék lehet a 2012-es gazdasági növekedés felső határa. A kormányfő szólt arról is: méltányolja a nemzeti fejlesztési miniszter lemondásának okát, de szerinte olyan jogi megoldásra van szükség, amellyel Fellegi Tamás kormánytag marad, hogy kellő súllyal tudja képviselni a magyar kabinet álláspontját a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon (hétfőn kiderült, hogy Fellegi tárca nélküli miniszterként fog az IMF-fel tárgyalni). Orbán egyébként támogatta az uniós alapszerződés módosítását.
Az átalakítás okai
A büdzsé átalakításáról Orbán Viktor kifejtette: ennek egyik oka az, hogy az eurózóna gazdaságai rosszabbul fognak teljesíteni jövőre, mint korábban, a másik pedig az, hogy ha az euróövezet országai nem tudják megerősíteni a közös pénzt – és úgy tűnik, ez lassan halad –, akkor annak kedvezőtlen hatása lesz a forint árfolyamára. Ezért az egész 2012-es költségvetést más euró-forint árfolyamon kell kiszámolni, mint amivel a benyújtáskor kalkuláltak. „Ez a két tényező visz bennünket abba az irányba, hogy számoljuk újra a költségvetést, és igazítsuk hozzá a mára kialakult európai állapotokhoz, és csak reménykedhetünk abban, hogy év közben majd ezt nem kell megtenni” – mondta.
Orbánt bemikrofonozzák az interjúra
Az előzetes tervek szerint a 2012-es növekedést a másfél százalékról „legalább a félszázalékig le kell vinni, de ez a felső határ, lehet, hogy inkább ez alá”, a forintárfolyamot pedig jelentősen meg kell emelni – közölte a kormányfő, hangsúlyozva azonban, „a dolog nem annyira vészes, mint amilyennek látszik”, mert az eredetileg benyújtott büdzsét is jelentős tartalékkal tervezték. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a tartalék szintjét, amennyire lehet, szeretné megtartani.
Az euróválságról szóló EU-csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal kapcsolatban azt mondta: a magyarok érdeke az lenne, ha az eurózóna országai, amelyeknek a pénze súlyos válságban van, megoldanák ezt a problémát, mégpedig úgy, hogy a magyaroknak ezért ne kelljen fizetniük, hogy az EU közben ne gyengüljön, hanem erősödjön, a magyar gazdaságpolitika lehetőségei pedig ne szűküljenek, hanem táguljanak.
Betlen János és Orbán Viktor az interjú után
Igent vagy nemet egy vacsora alatt
Arra a kérdésre, hogy félreérthette-e valaki a magyar álláspontról Brüsszelben elmondott szavait, Orbán Viktor azt válaszolta: „én azt mondtam, hogy amíg a parlament nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy ilyen megállapodásban, addig a magyar kormány erre nem mondhat sem igent, sem nemet. […] Ezért van szükség arra, hogy a jövő héttől kezdődően a magyar parlament érdemben foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel”, olyan megállapodás született ugyanis az euróval fizető országok között, amely a nemzeti szuverenitást jelentősen korlátozza, „és én nem akarok és nem is mondhatok le Magyarország szuverenitásáról anélkül, hogy a magyar parlament erre ne adna felhatalmazást” – jelentette ki, hozzátéve, nem lehet kapkodni, nem lehet „egy vacsora alatt igent vagy nemet mondani”. Azért sem szabad most Magyarországot belevinni semmilyen megállapodásba, mert az „felelőtlen kaland” lenne – jegyezte meg.
Az eurózóna országainak viszont nincs más választásuk, ugyanis bár van közös pénzük, de nincs közös gazdaságpolitikájuk, közös költségvetésük, és ha ez így marad, tönkre mennek, szétesik az euró, és abból katasztrófa is lehet, vagyis nekik a közös pénz után közös költségvetési politikát, majd közös gazdaságpolitikát kell alkotniuk, és „ki tudja, talán politikai uniót is” – vélekedett.
Martonyi: Orbán is támogatta az alapszerződés módosítását
Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta a hétvégi brüsszeli csúcstalálkozón az uniós alapszerződés módosítását - erről Martonyi János külügyminiszter beszélt hétfőn az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A külügyi tárca vezetője elmondta: a téves sajtóbeszámolókkal ellentétben mind a 9, nem az eurózónában lévő uniós tagállam jelezte, hogy a saját parlamentje elé viszi az uniós alapszerződés módosítását. "Lehetőleg, amikor hírt adunk egy mérkőzésről, akkor azt ne a félidőben tegyük, tehát meg kell várni a végeredményt" - közölte egyes sajtóbeszámolókra utalva Martonyi János.
Hangsúlyozta, hogy az alapszerződés módosítását mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind pedig ő maga támogatta. A módosítást egyedül Nagy-Britannia nem támogatta, ezért az nem is valósult meg - tette hozzá. A most készülő új szabályozás nem jelent azonnali kötelezettséget a nem eurózónában lévő uniós tagállamoknak - mondta kérdésre válaszolva a külügyminiszter, aki hozzátette: itt azonban van "egy kicsike kis bizonytalanság", amely önmagában is azt indokolja, hogy ezt a kérdést alaposan körbejárják.
Martonyi János közlése szerint mindeddig arról volt szó, hogy a tervezett uniós fiskális csomag csak az eurózónában lévő államokat érinti, de "abban a pillanatban, ahogy a nem az eurózónában lévő államok (...) csatlakoznak, akkor már ez rájuk is kötelező lesz".
Tavaly a csőd szélén tántorgott az ország, most már egy lépéssel előrébb van
Azzal kapcsolatban, hogy az euróövezeti, illetve más EU-tagállamok kétoldalú hitelek formájában kétszázmilliárd euróig terjedő összeggel növelhetik az IMF kapacitásait, a miniszterelnök a vasárnapi interjúban azt mondta: ez Magyarországot nem érinti, „mi nem fogunk fizetni”. Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, 2009-ben ugyanis kölcsönt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, a program alatt álló országok pedig nem fizetnek be – emlékeztetett.
A végtörlesztésre kitérve azt mondta, a devizahitel rossz piaci termék, amely nem maradhat a magyar gazdaságban, ki kell vezetni, „akkor is, ha a bankok eredetileg ezt nem akarták, de most már be kell látniuk, nekik is érdekük, hogy közös megoldást találjunk, hogyan vegyük ki, mert ha az a megoldás marad, amit én javasoltam, és ami mentén elindultunk, azt nem biztos, hogy túl fogják élni”.
A miniszterelnök arról is szólt, hogy a kormánynak az euróválság mellett kell megküzdenie a gazdaság örökölt hibáival. Elmondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, az ország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így „napsütésben” lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. „A különbség az, hogy nem napsütésben kell végrehajtanunk az előző időszak hibáinak kijavítását, hanem kell esernyő, és úgy látom, kell viharkabát is” – mondta. Arról is beszélt az interjúban, hogy ma sok vita és konfliktus van Magyarországon, de ez velejárója a nagy átalakításoknak. Hozzátette: 2013 az elrugaszkodás, az emelkedés éve lesz. „Teljes nyugalommal mondhatom azt Magyarország polgárainak, hogy nincs mitől tartaniuk. Magyarország meg fog állni a lábán, és el fogjuk érni a kitűzött céljainkat.”
Magyarország is lépéseket tett
Lépéseket tettek azok az európai uniós tagállamok, köztük Magyarország az államháztartási hiány további csökkentésére, amelyektől az Európai Bizottság a múlt hónapban kért tájékoztatást ezzel kapcsolatos terveikről - jelentette be Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos hétfőn Brüsszelben. Emlékeztetett, hogy Magyarországhoz, Belgiumhoz, Máltához, Lengyelországhoz és Ciprushoz novemberben intézett levelet a bizottság, arról érdeklődve, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a deficitet a következő időszakban. Olyan országokról van szó, amelyek esetében az idei vagy a jövő év a határidő a túlzott (a GDP-hez képest több mint 3 százalékos) deficit leszorítására. Rehn most bejelentette, hogy valamennyi említett ország tett további lépéseket. Úgy vélte azonban, hogy ezek pontos hatásáról még korai véleményt mondani, legkorábban január elején lehet értékelést adni róluk.
atv.hu / MTI
