Margl Zoltán, a katonai ügyészség helyettes vezetője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében utalt arra, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség július 8-án rendelt el nyomozást kémkedés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt.

Mint írta, a lefolytatott nyomozás eredményeképpen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója, Galambos Lajos ellen kémkedés, a korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő, tárca nélküli miniszter, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, Püski László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, a NBH korábbi főigazgatója, Laborc Sándor István ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a vádlottak közül Galambos Lajos és Püski László előzetes letartóztatásban, míg a másik két vádlott szabadlábon várja a bírósági eljárást.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa július 14-én rendelte el Galambos Lajos előzetes letartóztatását.

Laborc Sándor ellen a katonai ügyészség egy másik ügyben, szeptemberben hivatali visszaélés bűntette miatt is vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.

A Magyar Nemzet október végén közölte: a Budapesti Katonai Ügyészség rövid időn belül befejezi a kémbotrány néven elhíresült, június 28-án kirobbant ügy iratainak ismertetését és államellenes bűncselekmény miatt még az idén vádat emel az eljárás négy gyanúsítottja – Galambos Lajos, az NBH korábbi főigazgatója, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány 2007 és 2009 közötti titokminisztere, Laborc Sándor, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatója, valamint Püski László, egy biztonsági cég társtulajdonosa – ellen. A lap akkor azt írta: a katonai tanács a jövő év elejére tűzheti ki a büntetőper tárgyalását.

Szerkesztőségünknek sikerült elérnie Zamecsnik Pétert, Laborc Sándor ügyvédjét, aki közölte: hivatalosan semmilyen tudomása nincs a vádirat benyújtásáról, ő is csak a médiából értesült róla. Csodálkozásunkra úgy reagált: az ügyészségnek nem kötelessége a vádlottat vagy annak ügyvédjét értesíteni a vádemelésről, majd a bíróságtól kap értesítést. A vádemelést Zamecsnik úgy kommentálta: ez egy várható lépés volt, „azon lepődtem volna meg, ha az ügyészség eleve belátta volna, hogy helytelen úton jár”.

Arról, hogy az ügy mennyire politikai jellegű, az ismert ügyvéd azt mondta: magát az ügyet, mint büntetőpert nem tartja átpolitizáltnak, „mert ez egy szigorúan szakmai kérdés”, ugyanakkor lát egyértelműen politikai jellegű mögöttes szándékokat és médiakampányokat, amelyeket azonban nem kíván kommentálni. Aztán egy kicsit mégis kommentálta: szerinte furcsa, hogy politikusok is véleményt alkottak az ügyről, tekintettel arra, hogy a tartalma államtitok. „Főleg a jobboldalról próbálták ezt mindenféle szövegkörnyezetbe ágyazni” – mondta. Azon fölvetésünkre, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai hozzájuthatnak az államtitkokhoz, Zamecsnik úgy reagált: ez nem jelenti azt, hogy a birtokukban lévő államtitkokat a legnagyobb nyilvánosság előtt kommentálniuk is kéne.

Azt, hogy mikor várható elsőfokú ítélet, Laborc Sándor ügyvédje még csak megbecsülni sem kívánta, azt azonban elmondta: fölmentő ítéletet vár, illetve azt, hogy a bírósági határozat állapítsa meg: ügyfele semmilyen bűncselekményt nem követett el.

MTI, atv.hu, Szegő Péter