Az NGM közleményben cáfolta, hogy az államadósság elleni harc jegyében új adónem bevezetéséről döntött volna a kormány. Mint írják, ismeretlen tettesek spekulatív megfontolásai állnak azok mögött a kiszivárogtatások mögött, miszerint 2012. január elsejétől levegőadót vetnének ki.

A valóság ezzel szemben az, hogy a „Lakossági hozzájárulás az egyéni célú levegő felhasználáshoz” nevű járulékra a piacok megnyugtatása érdekében van szükség, ez azonban semmiképpen nem tekinthető adónak, inkább egy technikai jellegű védőháló.

Ami pedig a részleteket illeti: jövő januártól csupán a levegőben található oxigén után kell majd járulékot fizetni. Az újabb nem ortodox lépést a nemzetközi környezet változása indokolja, továbbá az a tény, hogy a közhiedelemmel ellentétben a levegő soha nem volt ingyenes, csak az állam eddig átvállalta az egyéni fogyasztók terheit. „Azonban nem igazságos, hogy azon állampolgárok adójából is támogassuk az oxigénfogyasztást, akik nem használnak levegőt” – olvasható a közleményében. A minisztérium ugyanakkor emlékeztet rá, hogy maga a „levegőt vesz” kifejezés is onnan ered, hogy eredetileg meg kellett vásárolni a terméket.

Hazánk képes a piacról finanszírozni a lakosság levegőellátását. Alapvetően öt forrásból – északról, délről, keletről, nyugatról, illetve fentről – biztosítja a szükséges mennyiséget, azonban az eurózóna válsága miatt ésszerű takarékosságra van szükség. Az új járulék bevezetésének egyik célja éppen az, hogy visszaszorítsa a pazarló oxigénfelhasználást. (A Tudományos Akadémia évek óta kísérletezik alternatív megoldásokkal, vannak is biztató eredmények – a legmesszebb a széndioxiddal jutottak –, összességében azonban ma még csak 1-2 percig tudják kiváltani a levegőt.)

A járulékot az egyéni fogyasztás után kell majd megfizetni. A tervezett mérték – melyet a részletes társadalmi és szakmai egyeztetéseknek köszönhetően az Európai Unió és a Nemzeti Pulmonológiai Társaság is teljes mellszélességgel támogat – 2 forint /légköbméter. A kormány már kiírta azt a közbeszerzési pályázatot, melynek győztese legyárthatja a mintegy tízmillió darab légzésmérő berendezést: a műszer az adóalany meghatározott felső légúti szakaszára telepítve regisztrálja a ki- és belégzések számát, valamint a felhasznált oxigént.

Mivel köztudott, hogy a magasabb fekvésű településeken ritkább az oxigén, a járulék bevezetésének hírére a lakosság tömeges méretekben költözhet Kékestető és Mátraháza térségébe. A felelőtlen megnyilvánulásokkal kapcsolatban az NGM felhívja a figyelmet: nem ajánlják a lakóhelyváltást, ugyanis rövidesen bevezetésre kerül a „Tengerszinttől számított távolsági illeték”, köznapi megfogalmazásban a magassági adó. Ezen túlmenően pedig a kormány hadat üzen az illegális kopoltyúüzemeknek is.

Szlazsánszky Ferenc