A 33 éve hatalmon lévő jemeni elnök, Ali Abdallah Száleh azért repült Szaúd-Arábiába, hogy aláírja a lemondását – idézte több hírportál a jemeni állami televízió értesüléseit.

Száleh, Kadhafi és Mubarak.

A megállapodás, amelyet az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) segítségével hoztak tető alá garantálja az elnök számára a mentelmi jogot, hogy ő, családja, valamint közeli alkalmazottai ellen ne indulhasson büntetőeljárás lemondását követően – közölte a jemeni állami televízió. A megállapodást valójában már áprilisban megszövegezték, a jemeni elnök azonban több ízben is kihátrált az utolsó pillanatban az aláírás mögül. Most azonban a CNN hírcsatorna szerint Rijádban aláírta a paktumot.

Száleh már nem is tér vissza Jemenbe, hanem azonnal az Egyesült Államokba utazik, ahol - mint az ENSZ-főtitkár bejelentette - gyógykezelést kap, de 90 napon keresztül még megtartja tiszteletbeli elnöki titulusát anélkül, hogy utódja döntéseit megváltoztathatná.

Az ország irányítását a terv értelmében az eddigi elnökhelyettes, Abed Rabbo Manszúr Hádi veszi át. Első lépésként új kormányt alakít az ellenzék bevonásával, majd nemzeti párbeszéd kíséretében megszervezi a parlamenti és államfőválasztást.

Barack Obama amerikai elnök szerdán üdvözölte Ali Abdalláh Száleh jemeni államfőnek azt a bejelentését, hogy azonnali hatállyal átadja a hatalmat alelnökének . "Ez jelentős előrelépést jelent a jemeni nép számára, amely megérdemli, hogy maga határozza meg sorsát" - hangzott az amerikai elnöki közlemény.    

Obama sürgette, hogy a jemeni kormány és az ellenzék azonnal fogjon hozzá az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott és szerdán aláírt megállapodás végrehajtásához. A megállapodás értelmében az arab államban 14 napon belül meg kell alakulnia a nemzeti egységkormánynak és 90 napon belül előre hozott elnökválasztást kell tartani.

Az elnök júniusban súlyosan megsérült, amikor rakétagránát támadás érte palotáját. Ezt követően Szaúd-Arábiában kezelték – sok elemző akkor úgy vélekedett, hogy nem tér vissza Szanába. Száleh azonban visszatért, és hazájában többször megismételte, hogy hajlandó részt venni a rendszerváltásban, de pontos határidőket nem jelölt ki.

Aggodalomra ad azonban okot az, hogy a jemeni elnök már évek óta harcban áll az Arab-Félszigeten tevékenykedő Al-Kaidával. Elemzők szerint Száleh lemondása könnyen hatalmi vákuumhoz vezethet, amely során törzsi háború törhet ki, valamint megerősödhet az iszlamisták pozíciója és olyan sárija uralom jöhet létre, mint amit a tálibok rendeztek be Afganisztánban.

2011 elején az arab tavasz elsöpörte a tunéziai Zine El Abidine Ben Ali elnök uralmát, valamint megbuktatták Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt. Moammer Kadhafi líbiai vezetővel pedig a felkelők végeztek.

atv.hu / Arutz Sheva / CNN / MTI