Akárcsak a mostani, úgy az új szabályozás is tizenhárom hazai nemzetiséget nevesít. Magyarország a bolgárokat, a cigányokat, a görögöket, a horvátokat, a lengyeleket, a németeket, az örményeket, a románokat, a ruszinokat, a szerbeket, a szlovákokat, a szlovénokat és az ukránokat ismeri el nemzetiségként.

A javaslat szerint 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, amelyeken az idei népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A törvényalkotók ezzel az úgynevezett etnobizniszt akarják felszámolni.

Bogdán Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil referense az ATV-nek azt mondta: a törvény elfogadása után a finanszírozás a létszámhoz fog igazodni: például nem fogja ugyanazt a finanszírozást kapni egy százfős cigányközösség, mint egy ezerfős.

A legnagyobb hazai kisebbség létszáma a 2001-es népszámlálás szerint százkilencvenezer. Mivel létszámuktól függ jövőbeli támogatásuk, ezért civil- és cigányszervezetek külön kampányt indítottak azért, hogy aki cigány, valóban vallja annak magát.

„Azt reméljük ettől, hogy a valósághoz közelebbi számadatokat fog kihozni a népszámlálás végeredménye” – közölte stábunkkal Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány szakmai igazgatója.

A Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét meglepte, hogy az egyeztetés közepén, tudtuk nélkül már be is nyújtotta a kormány a tervezetet. Heinek Ottó szerint nem jó megoldás a népszavazás eredménye alapján felmérni a kisebbségek létszámát.

„Ez egy nem jó megoldás, mert a népszavazási adatok nem megbízhatóak, hiszen nem kötelező ezekre válaszolni. Népszámlálás tízévente van, ez alatt rengeteg minden változik egy országban” – nyilatkozott Heinek az ATV-nek.

A tervezet szerint 2014-től nyilvános lesz a nemzetiségek választási névjegyzéke, amivel kiszűrhetők lesznek azok, akiknek semmi közük nincs az adott kisebbséghez. Az Országgyűlés sürgősséggel, még idén dönt az új nemzetiségi törvényről.

atv.hu