Vasárnap benyújtotta a felsőoktatási törvény tervezetét a kormány a parlamentnek. A tervezet megszületését éles viták és tüntetések kísérték. Vita volt az intézmények összevonásáról és finanszírozásáról, a hallgatói szervezetek pedig többek között azt kifogásolták, hogy a kormány röghöz kötné a hallgatókat. Az oktatási államtitkárság eredeti tervei szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak diplomájuk megszerzése után tíz év alatt hét, illetve húsz év alatt tizenöt évet kellett volna Magyarországon dolgozniuk. Ha ezt nem teljesítették volna, akkor a javaslat szerint vissza kellett volna fizetniük taníttatásuk költségét. Egy Navracsics Tibor közreműködésével kialkudott változat szerint húsz év alatt mindössze öt évet kell Magyarországon dolgozniuk.

A röghöz kötésre vonatkozó szabályoknak nincs nyomuk a felsőoktatási törvény tervezetében. A javaslat szerint állami ösztöndíjasnak nevezik majd azokat, akiknek minden költségét fedezi az állam, azaz ingyen tanulhatnak a felsőoktatásban. Lesz még részösztöndíj is, az így támogatott hallgatók költségeinek a felét fogja fizetni az állam; az önköltséges hallgatók pedig maguk finanszírozzák tanulmányaikat. Állami ösztöndíjat legfeljebb egy évig – osztatlan képzésben és tíz félévet meghaladó képzési idő esetén legfeljebb tizennégy hónapig – lehet igénybe venni.

Táppénzszerű ellátás jön a rokkantnyugdíj helyett

A felsőoktatási törvény tervezete mellett több más fontos javaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett vasárnap a kormány. Benyújtották a rokkantnyugdíjak átalakításáról szóló javaslatot, amely szerint a csökkent munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.

Ellátást a javaslat szerint csak az kaphatna, akinek az egészségi állapota hatvan százalékos vagy attól kisebb mértékű (ez a jelenlegi rendszer szerinti legalább negyven százalékban egészségkárosodottakat jelenti), ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább három éven át volt társadalombiztosítása, továbbá ha nem dolgozik és más pénzbeli ellátást sem kap. Rehabilitációs ellátás annak járna, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rokkantsági ellátást pedig az kapna, akiknek rehabilitációja nem javasolható, vagy aki rehabilitálható ugyan, de a nyugdíjig kevesebb, mint öt éve van hátra.

A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap – amelynek összege a minimálbér harminc százaléka és fele között mozog –, együtt kell működnie, amely kiterjed a munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. Ez az ellátás legfeljebb három évig járna.

A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér harminc százaléka lehetne, maximum pedig a másfélszerese. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét. Bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely – illeszkedve a Start-kártya rendszerébe – mentességet adna a munkabért terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.

A kormányszóvivő a napokban közölte, hogy azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek – száztízezren –, valamint a nyolcvannégyezer rendszeres szociális járadékban részesülő embernek felülvizsgálatra kell jelentkeznie. Aki rehabilitálható, az rehabilitációs ellátást kap majd, akik nem, az pedig rokkantsági ellátást. A módosítások nem érintik azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik már nyugdíjkorhatár felett vannak, első vagy második kategóriájú rokkantsági szintbe tartoznak. Emellett azokra sem vonatkoznak a változások, akik ugyan a harmadik kategóriába tartoznak, de öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt.

Origo