A miniszterelnök tavaly csaknem negyven percet beszélt a Kossuth téren, idén azonban egyedül emlékezett és helyezett el virágot a 301-es parcellánál, majd Brüsszelbe utazott az EU-csúcsra. Távolléte miatt lefújták az Astoriához tervezett fideszes rendezvényt, így a fővárosban a kormánypárt vasárnap nem tartott megemlékezést. Szijjártó Péter korábban azt mondta: Orbán Viktorra Brüsszelben az euróválsággal kapcsolatos, sorsdöntő határozathozatal miatt nagyobb szükség van mint itthon, ezért mondták le a programot. Időközben azonban kiderült: az Európai Tanács jövő szerdára halasztotta a mára tervezett határozathozatalt és az ezzel kapcsolatos megbeszéléseket is.
A miniszterelnök egyébként nem egyedüliként marad távol a nemzeti ünneptől. Kormányának több vezető politikusa külföldi programot időzített mára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Ausztráliába utazott, ahol állampolgársági eskütételen mondott beszédet. Kövér László Uruguayban és Brazíliában vesz részt tíznapos hivatalos látogatáson, míg Hende Csaba Párizsban tartózkodott a Liszt-emlékkoncerten.
Országszerte egyébként ma többszáz helyen tartottak megemlékezéseket az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenötödik évfordulóján. A kormányoldal részéről Ágh Péter Veszprémben, Balog Zoltán Kiskunmajsán, Bencsik János Tatabányán, Horváth János Szegeden, Lázár János Hódmezővásárhelyen, Navracsics Tibor Balatonberényben, Varga Mihály pedig Szolnokon emlékezett. A Fidesz részéről Budapesten csak Tarlós István főpolgármester mondott beszédet.
A 301-es parcellánál igen eklektikus társaság koszorúzott vasárnap: kora reggel a Fidesz és a Fővárosi Önkormányzat, majd ötvenhatosok, a Nemzetőrség, a Gój és a Nemzeti Motorosok, a Pozsonyi úti református egyházközség, valamint az SZDSZ helyezte el a megemlékezés virágait. Az Új Köztemető 301-es parcellájánál személyes megemlékezéseket is tartottak.
Mécs Imre az egyetemistákra és egykori mártírtársaira emlékezett. Mint fogalmazott, 1989-ben, az újratemetésnél született meg szerinte az ötvenhatosok legitimációja. A társak segítsége kellett tehát a rendszerváltáshoz – tette hozzá.
Úgy vélte: „gyalázatos erők, visszaélve a demokrácia hézagaival, el akarják venni”, amit 1989-ben kivívtunk. Úgy folytatta: „zsarnokság leselkedik” Magyarországra.
Eörsi László történész szónoklatában úgy fogalmazott: eddig is igazából aktuálpolitikai célokat szolgált 1956 és a hatalmat nem is érdekli őket egyáltalán, mi is történt akkor.
atv.hu
