Mindez persze javarészt az általunk tesztelt új fejlesztésű kis kéthengeres, turbófeltöltővel ellátott 850 köbcentis 85 lóerős kivitelre igaz - no, de hát mi másról is beszélhetnék, ha egyszer ebben volt alkalmam néhány száz kilométert letekerni. Ez a motor azért fontos, mert
tökéletesen hasonlít töfögő hangja az ős 500-as kéthengeresére és a nyitható tetőnek köszönhetően a hangélmény maradéktalanul - ill. csukott tetővel némileg szűrten - el is jut a vezető fülébe.
Élmény volt az idei hosszúra nyúló indián nyárban városban és vidéken egyaránt élvezni a szabad levegő áramlását a fejünk fölött. Mondanám, hogy a vezetési élmény is tökéletes, de ez így nem igaz, néha ugyanis induláskor fulladásra hajlamos volt a motor, sőt a lassan tanulható start-stop rendszernek köszönhetően egyszer-kétszer tényleg le is fulladtunk a
lámpáktól való indulásnál. Persze a zsúfolt forgalomban való cikázás a kis méretek miatt a fordulékony járművel élvezetesnek mondható és ez a parkolást is megkönnyíti.
A már említett start-stop rendszer ellenére városban 7 liter körüli a fogyasztási átlag, országúton viszont, ha nem hajszoljuk a gépet 6 liter alá is levihető. Szükség is van a spórolásra, mert a vásárláskor kifizetendő közel 5 millió Ft igencsak megcsapolja a vevő pénztárcáját és ez még egy ilyen különleges, múltidéző, nem csak külsőre, de hangra is az évtizedekkel ezelőttire emlékeztető, nyitható tetejű retro modellnél is soknak tűnik. Ezzel együtt a gyáriaknak sok aggodalomra nincs okuk, hiszen összességében
már az egymilliót közelíti az eladott újkori 500-asok száma.


Gajdos Tamás