A költségvetési, az önkormányzati és az adórendszerről szóló törvény uralja majd a politikai napirendet, derül ki a Policy Agenda negyedik negyedévi Politikai Hatás Index (PHa-index) előrejelzéséből. (A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplők lehetséges konfliktusai alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek a következő három hónapban.) A negyedik negyedévben a kormány őszi törvényalkotási programja, munkaterve, a készülő sarkaltos törvények listája és az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján a Policy Agenda 173 jogalkotási kezdeményezést vizsgált, és arra jutott, hogy a következő öt ügyre koncentrál majd a közvélemény.

Az első két helyet a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről szóló törvény, illetve a versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények viszik el – PHa-indexük 4,4 lesz. A költségvetés tételei még csak szivárognak, de már most is jelentős politikai vitákat indikálnak. A büdzséhez szorosan kapcsolódó új adótörvény egyrészt rögzíti a már bejelentett tehernövekedést, másrészt tartalmazza a személyi jövedelem adó rendszerének átszabását. Így a korábbi negyedévhez képest még fokozódott a politikai konfliktus lehetősége, ugyanis az sem elképzelhetetlen, hogy nyilvánosságra kerülnek a kormánypárt frakción belüli – a jogalkotással kapcsolatos – nézeteltérések.

A bronzérmes – a maga 4,25-ös PHa-indexével – a helyi önkormányzatokról szóló törvény, ami alapvetően rajzolja át a jelenlegi önkormányzati rendszert. Már a koncepció elkészítésének idején is látszott, hogy jelentős konfliktusok várhatóak a kormánypárti frakción belül is. Amennyiben ezeket az ellentéteket nem lesz képes kezelni a kormány, akkor a viták – sarkított formában – élesen megjelennek a médiában. Azt gondoljuk, hogy mivel a költségvetés végrehajthatósága miatt forráskivonással kell számolni az önkormányzati rendszerben, ezért nehéz lesz olyan kompromisszumot elérnie a jogalkotónak, amin kontrollálhatóvá teszi a belső konfliktusokat.
 
A köznevelésről szóló törvény lehet a negyedik legizgalmasabb jogszabály (PHa-indexe 4,05), a jelenlegi kormány egyik „örök problémája”. Bár hivatalosan még koncepcióként sem jelent meg a kormányzati elképzelés, már kemény támadások érik az oktatási államtitkárságot. Éppen az emelte a top-ügyek közé ezt a kérdést, hogy nemcsak a szakszervezetek és az ellenzéki pártok bírálták a kiszivárgott szándékokat, de a Fidesz szakpolitikusai is ellenvéleményeket fogalmaztak meg, sőt sajtóhírek szerint a miniszterelnök és az oktatási államtitkár is egymásnak feszült. A köznevelésről szóló törvény kapcsán odáig fajulhat a belső küzdelem, hogy a kormánnyal és a KDNP-s képviselők ellenében a Fidesz meghatározó kérdésekben írhatja át módosító javaslatokkal az eredeti elképzelést, ahogy ezt tette már korábban is.

A top-öt ügyek utolsó darabja a Munka törvénykönyvének átdolgozása, a szakpolitikai kérdések közül a 4-es PHa-indexszel bíró ügy már a harmadik negyedévben is uralta a napirendet. Rossz időzítéssel került nyilvánosságra a javaslat, a kormány oldalt láthatólag felkészületlenül érte a bírálatok áradata. Az eredeti terv szerint, amit még júliusban rögzített a munkatervében a kabinet, már szeptemberben benyújtotta volna a kormány az Országgyűléshez a törvényjavaslatot. Ám az erős szakszervezeti ellenállás miatt „tárgyalókésszé” szelídült a kabinet, így próbálva elvenni a konfliktus élét. Ennek ellenére nem gondoljuk, hogy a kormány képes lenne egy olyan javaslatot készíteni, amely ellen ne lépnének fel a munkavállalók érdekképviseleti szervei. Ez pedig megfelelő táptalajt jelent az utcai demonstrációkhoz és egyéb megmozdulásokhoz.

A harmadik negyedév: a végtörlesztésről szóló törvény volt a váratlan elem

A 2011. harmadik negyedévi PHa-index alapján azt valószínűsítettük, hogy az új Munka Törvénykönyve és az adótörvények bírnak majd társadalmi, gazdasági és politikai kommunikációs szempontból a legnagyobb jelentőséggel. A Munka Törvénykönyve augusztustól kezdve uralja a politikai napirendet, és erre hivatkozva kezdett erős támadásba az ellenzék és a szakszervezeti szféra is. A kormány – eddigi szokásától eltérően – nem is volt képes lezárni ezt a konfliktust azzal, hogy rapid módon elfogadtatja a törvényt. Ehelyett még a munkatervben foglaltakkal ellenére sem nyújtották be az Országgyűlésnek a harmadik negyedév végéig a törvényjavaslatot. Az adórendszer változtatásai körüli szakmai és politikai vita szeptember közepétől erősödött fel. Ennek éles eme volt az egykulcsos vagy többkulcsos adórendszer kérdése.

A Széll Kálmán Tervben leírtak szerint a harmadik negyedévben el kellett volna készítenie a NEFMI-nek a rokkantsági rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot. (Ezt az ügyet társadalmi, kommunikációs és gazdasági hatása miatt a harmadik legjelentősebb kérdésnek gondoltuk a harmadik negyedév során.) Ugyanakkor láthatólag semmilyen érdemi eredmény nem született ezen a területen, emiatt nem is vált a politikai napirend meghatározó elemévé, hiszen a konfliktust a kormány egyenlőre nem vállalta fel.

A harmadik negyedév top5 ügye közé vártuk a rendészeti dolgozók nyugdíjváltozásaival kapcsolatos javaslatot, de a nyár folyamán csak arról lehetett hírt hallani, hogy tárgyal a BM a szakszervezetekkel. Érdemi javaslat egyelőre nem került nyilvánosságra, ugyanakkor a negyedik negyedévben mindenképpen megoldandó problémaként áll ez a kérdés a kabinet előtt.

A harmadik negyedév top-ügyei között az ötödik az új választási rendszerről szóló törvény. A szeptember eleji nyitó kormánypárti frakcióülés kapcsán felerősödött ennek kapcsán a vita a közéletben, de egyelőre kodifikált javaslattal, vagy minden nyitott kérdést megválaszoló koncepcióval nem álltak elő a kormánypártok.

A harmadik negyedévben lényegében egy meglepetés volt, amelyet előre nem lehetett látni: ez pedig a devizahitelesek érdekében hozott rögzített árfolyamon való végtörlesztését tartalmazó törvény. A javaslat komoly vitákat robbantott ki a közéletben. Miután nem csak az ellenzéki pártok egy része érvelt a kezdeményezés ellen, hanem a bankszektor szereplői is, ezért a médiában is élesen megjelent ez a konfliktus.

A PHa-index módszertani sajátosságok miatt negyedéves előrejelzésre alkalmas, természetesen a vis maior helyzetek előrejelzése nem elvárható. Amennyiben részletesen kíván tájékozódni az index módszertanáról, akkor a www.policyagenda.hu honlapon ezt megteheti, illetve megtekintheti a negyedik negyedév top-10-es ügyeinek listáját.

Budapest, 2011. szeptember 29