Az e heti bruttó 3 forintos emeléssel ismét elérte 388 forintos csúcsát a 95-ös benzin literenkénti átlagára. Miután a Mol Nyrt. a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a héten bruttó 4 forinttal emelte, a dízel még 2 forinttal elmarad 377 forintos csúcsárától. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál, s így több helyen már 400 forint feletti benzinárakkal találkozhatnak.


Vultur Csaba, a holtankoljak.hu szerkesztője úgy véli, hogy szezonális hatások miatt további áremelkedés várható augusztus végéig, és addigra akár 420 forint is lehet egy liter benzin a drágább kutaknál. A szakember szerint a "lélektani határ" már a 350 forintos benzinárnál volt tavaly, amikor egyébként 12 százalékkal csökkent a benzin, hattal pedig a gázolaj forgalma.
A fejlett piacokkal összevetve a magyar üzemanyag nem számít kirívónak drágának, igaz, a román és horvát árak jóval alacsonyabbak.

Nem várható csökkenés

Nem a prognózisoktól függ a benzinár emelkedése – mondta az ATV Start műsorában Hegedűs Miklós arra a felvetésre, hogy összefügghet-e az árszint az előrejelzésekkel, azaz beszélhetünk-e önbeteljesítő „próféciákról”. A GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezetője nem szolgált jó hírrel egy esetleges csökkenéssel kapcsolatban: a már most is több helyen 400 forintos ár az idegenforgalmi szezon végéig biztosan nem fog csökkenni.

Vannak, akik úgy okoskodnak, hogy a magas ár miatt csökkenő kereslet mégiscsak rákényszeríti a forgalmazókat a tarifák mérséklésére, Hegedűs azonban az ebbéli várakozásokat is lehűtötte: hiába csökken ugyanis a kereslet Magyarországon, a világ jelentős részén folyamatosan nő az üzemanyagok iránti igény, mégpedig olyan mértékben, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot. Ennek egyik oka, hogy az OPEC országok nem kívánják, a többi termelő nem képes fokozni a termelést, a bioüzemanyagok korábbi előretörése pedig megrekedni látszik. Mindebből tehát az következik, hogy globálisan nem beszélhetünk csökkenésről, a nem létező keresletcsökkenés pedig árzuhanást sem idézhet elő.

Az MSZP szerint Matolcsynak mennie kell

 A szocialista Józsa István szerdai sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert hibáztatta az üzemanyagok árának növekedéséért, mondván, annak elsődleges oka az energetikai különadó. Az MSZP-s politikus szerint az áremelkedésben szerepe volt a forint árfolyamának esését okozó tavaly nyári, a magyar gazdaság helyzetét a görög válsághoz hasonlító fideszes nyilatkozatoknak is, az árfolyam ugyanis azóta sem állt helyre.

Kitért arra is, hogy a 400 forintot közelítő benzinár több mint fele a jövedéki adó, amit a kormány "egy tollvonással" csökkenthetne.

Józsa István bírálta a bankadót is, amely miatt szerinte a pénzintézetek nem biztosítanak elegendő hitelt a beruházásokhoz, így a gazdaság beindításához.

Benzinár: mi van benne?

Nézzük meg, hogy miből tevődik össze a benzin ára: egyrészt van az alapár, amit dollárban határoznak meg (ennek része a nagykereskedői ár és az erre rakódó kiskereskedői árrés), ehhez adódik a 2010. január 1-től érvényes jövedéki adó, ami a 95-ös ólmozatlan benzin esetében 120 forint/liter, valamint a mindenkori ÁFA.

Az ÁFA és a jövedéki adó mértéke természetesen szinte bármikor változtatható, de racionálisan gondolkodva a kormány jelenleg nem engedheti meg, hogy ezen adókhoz hozzányúljon, mivel ez olyan bevételkiesést okozna a költségvetésnek, amely a hiánycél tarthatóságát is megkérdőjelezné – írta egy korábbi elemzésében a Policy Agenda.


Üzemanyag árak néhány környező országban, az Autóklub árai és az MNB július 27-i hivatalos deviza árfolyama alapján forintban:

                            95-ös ólommentes        Dízel

 Ausztria                       362,00                  351,28
 Csehország               387,59                  379,91
 Horvátország             343,97                   324,53
 Lengyelország           343,97                  333,93
 Németország             427,38(98-as)    375,13
 Olaszország               416,39                  382,63
 Románia                    335,53                  330,49
 Svájc                            394,13                  417,18
 Szerbia                        327,40                  335,40
 Szlovákia                     387,72                  357,44
 Szlovénia                    336,27                  337,08
 Ukrajna                       242,97                  229,08