Úgy töltötte fel új tartalommal a közbeszerzési törvényt a kormány, hogy egyben alaposan ki is ürítette. Ugyanis a jogszabály-tervezet egy csomó területet kivesz a jelenlegi közbeszerzési törvény hatálya alól, mondván: azokról majd később rendelkeznek valamiféle jogszabályok. Amelyek feltehetően alacsonyabb szintűek lesznek a törvénynél – bár erről egyelőre csak találgatni lehet –, azaz vélhetően rendeletekkel szabályozza majd a részleteket a kabinet. Ami a Transparency International álláspontja szerint aggodalomra adhat okot. Hogy mire, azt a szervezet nem bontja ki, de forrásaink szerint az ódzkodás egyik oka lehet, hogy a rendeleteket mindenféle ellensúly nélkül – vagy kétharmados többség esetén parlamenti procedúra nélkül – napok alatt átírhatja a kabinet. Azaz, a kormány sokkal közvetlenebb hatást gyakorolhat a közbeszerzési piacra: pozitív értelmezés szerint így akár megmenthet és helyzetbe hozhat egyes fontos cégcsoportokat, negatív interpretáció szerint könnyebben építhet klientúrát a kabinet.

Ugyanis nem kis pénzről van szó: évente mintegy 1500 milliárd forint fordul meg közbeszerzéseken. Aminek jelentős részét eddig a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság folyatta át, amit most a kabinet át is szervezett. A szervezetet átkeresztelte Központi Ellátási és Beszerzési főigazgatósággá, az informatikai üzemeletetési feladatokat kikapta belőle és átadta a Kopint-Datorg Zrt.-nek, illetve a több százmilliárdos ingatlanvagyont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez csoportosította át (ezen belül az üdülőket a Humán Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Kft. működteti majd).

És a jelek szerint nemcsak a jogszabályi szintet szállította lejjebb a készülő jogszabály, de számos könnyítést iktatott be – amit leginkább az állam használhat ki. Itt van mindjárt az úgynevezett in-house tényállás, aminek lényege, hogy az anyavállalat a jövőben a gyakorlatilag mindenféle pályáztatás nélkül rendelhet leányvállalatától – feltéve hogy igazolni tudja: a megbízott cég forgalmának gerincét ezek a megrendelések adják. Az új jogszabály az in-house gyakorlat eddig maximum 3 éves időtartamát 5 évre emeli, és beszünteti a három évenként kötelező hatásvizsgálatot. Egy érzékletes – bár csöppet szélsőséges példa –: ha például a kormány úgy dönt, hogy a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnokságának tulajdonában lévő cégektől rendeli meg az állami üdülőkbe a lepedőt, a rendfenntartóknak az egyenruhát és az összes, a központi költségvetés alá tartozó intézmény irodájába a bútort, akkor nyugodtan megteheti. Mégpedig pályáztatás nélkül. (Ez egyébként tagadhatatlanul csökkenti az állami kiadásokat, viszont a külső piacon munkahelyeket szüntet meg.) És egy reálisabb példa: ha a MÁV-úgy dönt például, hogy valamiből tetemesebb mennyiséget szerezne be, akkor ezzel leányvállalatát bízza meg, amelyik az áttételes tulajdonosi szerkezet miatt már nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, így pályázat nélkül vásárolhat meg mindent.

Ráadásul még egy dolgot fellazított az új törvény: az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetében (ilyen a közbeszerzések mintegy 74 százaléka, igaz értékük „csak” 400 milliárd forint) az ajánlatkérők maguk alakíthatnák ki szabályaikat. Magyarán: amennyiben erre a passzusra rábólint a parlament, bárki a saját szája íze szerinti terméket közbeszerezhet, már ha nem követ el olyan szarvas hibát – például gépkocsi vásárlás esetén –, hogy a márkát is nevesíti. És bizony az is kedvezhet az ajánlattevőnek és ajánlatkérőnek egyaránt, hogy amennyiben az egyik pályázó a bírálók szerint irreális ajánlatot tesz, akkor az ajánlatkérő akár mindenkitől bekérheti azokat a kalkulációs alapelemeket, amelyek alapján megszültetett az ár. Következésképpen – és ez persze csak elfogultság esetén baj – számos, eddig nem publikus üzleti adat került az ajánlatkérő kezébe, így egy megismételt eljárásánál már lehet súgni a favoritnak. Továbbá a megismételt eljárásokat veszélyezteti, hogy az ajánlatkérő a bontás előtt köteles nyilvánosságra hozni, mekkora fedezet áll rendelkezésére – azaz ha az eljárás sikertelen lesz, a „versenyzők” már pontosan tudják, mennyivel emelhetik, csökkenthetik áraikat.  

atv.hu / nbgy