Külső méreteit tekintve csak 5 cm-rel lett hosszabb, de ez lényeges komfortérzet változást eredményezett, hiszen nem kell már lábunkat magunk alá húzva görcsölni a hátsó üléseken sem. Így a csomagtér is kicsit nagyobb lehetett, bár még így is nagyon kicsi: mindössze 211 literes. A néhány hüvelyknyi növekedés kicsit felnőttebbé tette a jármű megjelenését
is, hiszen valamelyest nyújtott az eddigi inkább gokartos külsőn. A lámpák ilyen modellváltáskor szokásos kisebb átszabása is jól sikerült: ha nem ebben a tipikus suzuki-pirosban látnánk a kocsit, hanem esetleg egy komolyabb, sötétebb színben, akkor akár
nagyobb presztízse is lehetne.
Az új 1,2-es motor 94 lóereje tulajdonképpen elég a járművel kapcsolatos hétköznapi igények kielégítésére. Szívó és kipufogó oldalon is változó vezérlése miatt városban, alapjáratról indulva sem fullad, így kifejezetten élvezetes vele járni és országúton sem vallott szégyent – főképp a benzinkútnál büszkélkedhettünk, mikor kiderült, hogy vegyes átlagban (de több várossal) 6 liter/100 km-t produkáltunk. Ez az adat elmarad ugyan az ős, első magyar Swift
Egykori fogyasztási versenyen elért 2 liter/100km körüli teljesítményétől, de napjaink forgalmát és a többiek adatait ismerve remek érték.  
Ha már a 90-es években gyártott előd szóba került, az is tény, hogy az új Swift dinamizmusát sem lehet ahhoz hasonlítani, hiszen bár az kevesebb lóerővel bírt, lényegesen könnyebb is volt. Versenyezni biztosan nem fogunk ezzel a modellel – ellentétben elődjeivel, melyeknek önálló rally bajnoki kategóriájuk is volt - talán majd későbbre várható 1,6-os sport verziójával.
Sajnos a beltér sportos fílingjéből is levesz kicsit az eddigi vörös helyett szürkés-fehér háttérvilágítás, no de hát most inkább a konszolidáltabb, családias érzés elérése volt a cél. Ez sikerült is, hiszen az egész műszerfal komolyabb, több információt kapunk, nagyobb felületen. Az extrák száma is jelentősen megnőtt, igaz ennek hatása az árcédulán is érzékelhető: tesztautónk a 3 millió körüli alapárhoz képest 4 milliónál is többet kóstál.
Ez így elsőre ijesztőnek tűnik, de körülnézve a konkurrens modellek közt már nem is annyira drámai a helyzet: a Fabia, a Punto vagy a         hasonlóan felszerelt változatai néha még 5-10 %-kal drágábbak is. Ja kérem ebben a kategóriában is meg kell fizetni a 4 elektromos ablakot, a kulcs nélküli indítás lehetőségét és azt, hogy van Bluetooth telefon-kihangosítós CDs-rádió, automatikus légkondi, de tempomat, 16-os könnyűfém felni és ülésfűtés is.
Az más kérdés, hogy ennyi pénzért – igaz nem ennyi extrával – vehetünk tágas családi kombit is valamelyik dél-koreai vagy francia márkától.
Összességében kellemesebben kezelhető, komfortosabb, még mindig kicsi méretei ellenére is családbarátabb, jól vezethető és takarékos autót ismerhettünk meg az új Swiftben, melynek azért már csak kiváncsiságból, meg a nosztalgia kedvéért is izgatottan várjuk sportosabb verzióit is.
    
Gajdos  Tamás