Érdemben lépett-e vissza az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásától a Fidesz, vagy csak látszólag retirált, többek között erről faggatta az ATV Kommentár című műsorában Kuncze Gábor Hack Pétert, aki arra jutott, hogy szó nincs érdemi visszalépésről.

Az eredeti szöveg úgy szólt, emlékeztetett Hack, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a különböző költségvetési tételekről (adók, illetékek, stb.) rendelkező, illetve ezekhez kapcsolódó törvényeket. Most pedig azt mondta a kormány, hogy a taláros testület ezeket továbbra sem vizsgálhatja, kivéve, ha alapjogot érint – ám például a tulajdonhoz való alapjog a Fidesz szerint nem is alapjog. Ráadásul, figyelmeztetett a jogász, hiába meszeli el az Alkotmánybíróság az egyes törvényeket, megsemmisíteni nem semmisítheti meg azokat, azaz érdemi hatásköre nincs.

A lerombolt hitelesség

Hack egyébként együttérzéssel figyeli az Alkotmánybíróságról, illetve a 98 százalékos különadóról szóló törvényt jegyző Lázár Jánost, mert a jogász szerint a más ügyekben egyébként logikusan érvelő Fidesz-frakcióvezető most kénytelen volt saját hitelét lerombolni. Egyrészt pártja elismerte, hogy hibázott a 98 százalékos, a végkielégítéseket sújtó különadó kapcsán, ez a sarc ugyanis egy csomó átlagembert is büntet, nem csak a szocialista „mutyistákat”. Másrészt az is világos lett, hogy a kormány igazából azokat a gátakat akarja lebontani, amelyek gazdaságpolitikáját veszélyeztetik.

Alkotmányosság a népszerűségért cserébe

És bizony a gátak közül a jelek szerint csak az Alkotmánybírósággal boldogul a kabinet, ugyanis két „akadálymentesítési” akciót az Unió megakadályozott. Először nemet mondott a 3 százalékos költségvetés elengedésére, másodjára meg a magánnyugdíjpénztárak szimpla államosítását verte keresztbe, miközben azt is világossá tette, hogy Magyarország nem lazíthat fiskális politikáján. Így míg az eddigi magyar kormányok a gazdasági növekedést, stabilitást áldozták fel a népszerűségért, a jelenlegi kabinet inkább az alkotmányos berendezkedést dobja oda, hogy továbbra is szeresse a nép.

Nem alapkövetelmény

Ami most körvonalazódik, idéz múltat Hack, a kommunista rezsim utolsó éveire emlékezetet, amikor is felállt egy kvázi alkotmányügyi tanács, amelyik szintén nem semmisíthetett meg jogszabályokat, de azokról jól előadhatta, hogy alkotmányellenes. Igaz, a taláros testület léte nem alapkövetelmény, például nincs külön Alkotmánybíróság Angliában vagy az Egyesült Államokban, ott a „normál” bírói rendszer foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor valaki úgy érzi, hogy egy törvény vagy egy intézmény megsértette demokratikus jogát.

Senki nem védhetné meg a fideszeseket

Ám, hangsúlyozta Hack, a posztdiktatúrák mindegyikében létrehozták az Alkotmánybíróságot, hogy a mindenkori hatalom kontroljaként járjon el – ezt korábban a Fidesz is fontosnak gondolta. Egyébként azért nagyon veszélyes az Alkotmánnyal játszani, intette a mindenkori hatalmat Hack, mert senki nem állíthatja, hogy örökké határon marad. Úgyhogy mi lesz például akkor, ha egy másik kormány azt mondja, hogy a Fidesz olyan sok kárt okozott az államnak, hogy az összes fideszes honatya jövedelmére 98 százalékos különadót vetnek ki – 5 évre visszamenőleg. Ebben az esetben senki nem védhetné meg a fideszes politikusokat – hiszen az alkotmánybíróságot eltörölték.

Bármilyen sarc módosítható

Ami pedig a visszamenőleges törvényhozást illeti: ha ezt a jogszabályt elfogadják, mondta Hack, akkor gyakorlatilag megszűnik minden tervezhetőség, öt évig izgulhat bárki, hogy nem emeli-e meg valamelyik adóterhét a kormány, azaz a kabinet a jogbiztonságot ássa alá. Hiszen a törvény kodifikációja után a kormány nyugodtan megteheti, hogy öt évre visszamenőleg megadóztatja az autókat, mondván: eddig nem fizettek elegendő sarcot a környezetszennyezés miatt.