A miniszterelnök szerdán bocsátotta társadalmi vitára Széchenyi tervet. Az új tervezet 7 kitörési pontot tartalmaz a gazdasági növekedés beindítása érdekében: ezek között szerepel az egészségipar, a zöld gazdaságfejlesztés, a lakásprogram, az üzleti környezet fejlesztése, a tudomány-innováció-növekedés területe, a foglalkoztatás és a közlekedés. A tervezet 2020-ig egymillió új munkahely létrehozásával számol, ami a kormány tervei szerint gazdasági növekedéssel és a fejlesztésekkel együtt fenntartható egyensúlyt teremt majd Magyarországon. A kormány szeptember 15-ig várja az üzleti élet szereplőitől a javaslatokat a vitaanyaggal kapcsolatban.

VOSZ-nak már jó

A VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége) alelnöke szerint több javaslatot is fűznek majd a vitairathoz. Dávid Ferenc szerint módosítani kell a sztrájktörvényt és Munka Törvénykönyvét is, de a célok közösek: a foglalkoztatás bővítését tartja minden szervezet a legfontosabbnak. A VOSZ az atipikus foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkozatás elterjesztésére, a távmunka fejlesztésre és a munkaerő kölcsönzésre tesz majd javaslatot –ígérte Dávid.

Új, adózó munkahelyekre vágyik az MSZOSZ

Az atipikus munkahelyek elterjedése inkább negatívan hatott eddig a foglalkoztatásra – nyilatkozta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, aki a vitaanyagról még szeptember előtt az OÉT en is egyeztetne. A Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a stabil munkahelyek helyett a bizonytalanabb foglalkoztatási formákat részesítették előnyben korábban a munkaadók.

Aggódik a GKI

Túlzóaknak tartja a kormány várakozásait a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós szerint több bizonytalansági tényezőt is figyelmen kívül hagyott a kormány a tervezéskor, amikor úgy kalkulál, hogy minden második uniós forrásból származó forintot a közép- és kisvállalkozók támogatására tud majd fordítani.