Az elmúlt hetek törvényhozási tempója miatt a jogalkotás számtalan szabálya sérült – jelentette ki Tóth Balázs, az ATV reggeli műsorában. A Magyar Helsinki Bizottság képviselője ide sorolta többek között a jogszabályok nyilvánossá tételére, a széleskörű társadalmi egyeztetésre, a hatástanulmányok elkészítésére vonatkozó törvényi előírásokat. De a beterjesztők kellő indokolást sem fűztek az elfogadásra került javaslatokhoz.

Nem is volt rá szükség

Szabó Máté Dániel a Büntető törvénykönyv, a rendőrségi törvény és a szabálysértési törvény átírását, az alkotmánybírákat jelölő bizottság felállására vonatkozó szabályok, a Gazdasági Versenyhivatal és az Országos Választási Bizottság működésére és összetételére vonatkozó szabályok megváltoztatását tartja aggályosnak, hiszen ezek nem olyan törvények, melyek megváltoztatását „sürgős szükséget igényelt volna”.

Eldugták a javaslatokat

Ha a kormány nyújt be egy javaslatot, akkor azt az előkészítő minisztérium honlapján két hétig nyilvánossá kell tenni – így, hogy önálló képviselői indítványok formájában futtatták végig a parlamenten a változtatásokat, sokkal kisebb nyilvánosságot kaptak az elképzelések. Jobban szabályozott az előzetes vita, több egyeztetést követel meg egy kormányzati indítvány – összegezte a Fidesz gyakorlatát Tóth.

A jogvédők álláspontja szerint a jogállamiság része nemcsak az egyeztetés, hanem a kontrollt jelentő intézmények, testületek (alkotmánybírák, Állami Számvevőszék, Országos Választási Bizottság) tagjainak kinevezésekor a politikamentesség, vagy legalább a kiegyensúlyozottság érvényesítése. Tóth Balázs szerint az egyedi országgyűlési döntéseket (magyarán a kinevezéseket) megváltoztatni már nem lehet, viszont a normatív (tehát a jogszabályi) környezetben még létezik az alkotmánybíráskodás, még akkor is, ha ez a Helsinki Bizottság szerint kiüresedőben van. Az alkotmánybírás függetlenségének kritériuma nem teljesül, a köztársasági elnök fékező jogosítványának felszámolása egyértelműen a demokrácia csorbulásának jelei a testületek véleménye szerint.

Az alapok dőltek meg

A volt köztisztviselők egy részének indokolás nélküli elbocsátása az alkotmánybírák elé került – s a köztársasági elnök vissza is küldte a parlamentnek megfontolásra. „Lényegtelen mi a jogszabály szövege mögötti szándék, ha önmagában a norma szövege nyelvtani értelmezés szerint felhasználható olyan célra, amely nem tisztességes és a felhasználás ellen semmilyen jogi garanciát nem biztosítok” – szögezte le Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet elemzője. Azzal, hogy visszamenőleges hatállyal megadóztathatóvá vált a végkielégítés, a jogszabályi környezet alapjai rendültek meg – magyarázta Tóth. Nem lehet elvenni valakitől valamit, amihez már jogszerűen hozzájutott – ez alapvető jogelv.