Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, a Corvinus Egyetem tanára szerint a közigazgatás újraindítása és átszervezése az egyik legfontosabb feladat, ami a következő kormány előtt áll. „Túl nagy az államapparátus, ráadásul minden összehasonlítás szerint drágábban és rosszabbul működik mint versenytársainknak tekinthető országokban. Nem csak karcsúsításra, hanem modernizálásra is szükség van. A humán erőforrás területén a szocialisták által a versenyszférából átvett rendszer helyett a Civil Service-szemléletet kellene inkább erősíteni” – vélekedett a szakértő, aki szerint előremutató a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának csökkentés, de emellett szervezetileg is át kell gondolni a közigazgatást (például a megyékre, vagy esetleg a régi járásokra alapozva).

Ezen kívül – vélekedett Bod Péter Ákos – a „szociális bombák” hatástalanítása is komoly feladat elé állítja a Fidesz-kabinetet. Ez alatt a kórházak finanszírozásának biztosítását, illetve a lakáshitelesek helyzetének rendezését érti többek között. A bankrendszert szerinte egyébként is újra kellene szabályozni, hiszen „a válság onnan indult ki, ennek ellenére az eredményeik nagyon szépen alakulnak, mivel a kockázatot átterhelik a legkevésbé kockázattűrő ügyfelekre”.  
Ami a gazdaság felpörgetését illeti, Bod Péter Ákos szerint nem csak az adócsökkentés, hanem már annak ígérete is fontos, még ha abból idén nem is lesz semmi. „Ha bejelentenék például, hogy 2011-től 3 éven keresztül lépcsőzetes adócsökkentés lesz – és ez nem „Gyurcsány-féle blöff” lenne - akkor az már most pozitívan hatna a beruházásokra. Ugyanez mondható el, ha az euró bevezetésére kitűznek egy reális céldátumot” – fogalmazott a szakértő.  

Tartani a hiánycélt!

Békés Gábor, az MTA Közgadaságtudományi Intézetének kutatója a számos gazdaságpolitikai feladat közül négyet emelt ki. Az első a költségvetési hiány csökkentési menetrendjének fenntartása. „A világgazdasági állapota miatt Magyarország nehezen kap hitelt a működés fenntartásához, ráadásul az ország lehetőségeihez, a versenytársakhoz, de még az EU átlagához képest is kirívóan magas, 80 százalékos államadósság-állományunk sem erősíti a bizalmat, különösen a görögországi válság árnyékában. A szigorú fiskális politikával, az adósság lefaragásával kettős haszonra teszünk szert: kevesebb lesz a kamatteher, és az erősödő bizalom miatt olcsóbban jutunk forrásokhoz” – magyarázta a szakértő. Hozzátette: az idénre, vagy legkésőbb jövőre várható gazdasági növekedés plusz bevételeit ezért szintén a hiánycél teljesítésére kell fordítani.

A második fontos teendő Békés szerint a korrupció visszaszorítása, amelynek „látványosnak és erőteljesnek” kell lennie. Vagyis az korrupciós ügyek alapos kivizsgálására, a bűnösök megbüntetésére van szükség, és természetesen a pártfinanszírozás rendbetétele sem maradhat el.

A harmadik kiemelt terület a foglalkoztatottság növelése. A szakértő szerint ennek csak egy szelete az adócsökkentés (és nem mellékesen az adóegyszerűsítés). Szükséges még az oktatás és azon belül a szakképzés erősítése, a hiányszakmák betöltése. Ezen a téren szerinte olyan részletkérdésekről sem szabad elfeledkezni, mint a női munkavállalók helyzetbe hozása, vagy a részmunkaidő és a távmunka feltételeinek hatékony biztosítása.  

Békés Gábor negyedik pontként az önkormányzati reformot említette, amelynek szerinte nem szabad a képviselők számának csökkentésében kimerülnie. „Az önkormányzati beruházásokat és a közszolgáltatásokat centralizálni kell, kistérségi vagy megyei szintre kell telepíteni. Ez növeli a hatékonyságot és jelentős megtakarításokat eredményezhet. A kistelepüléseken ugyanis nincs megfelelő szakértelem, a közbeszerzések pedig a korrupció melegágyai” – mondta a kutató, aki szerint nincs szükség 3200 települési önkormányzatra.   

Megregulázni a bankokat!

Róna Péter közgazdász, az ELTE tanára szerint a következő kormány legsürgősebb teendője kellene legyen, hogy a lakosságot „megvédje” a bankrendszertől, például a bedőlt lakáshitelek miatti kilakoltatásokat leállítsa. „A politikának mélyreható vizsgálatot kell folytatnia, hogy  a bankrendszer vajon miért nem szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit. Európában nálunk a legjövedelmezőbb a pénzügyi szektor, az átlagnál 150 százalékkal nagyobb nyereséget tud elérni, miközben a magyar gazdaság gyengélkedik. Miután nincs megfelelő jogosítványokkal rendelkező és hatékony pénzügyi felügyelet, a bankok szinte bármit megtehetnek” – fogalmazott a közgazdász.

Példaként említette, hogy ugyanannál a banknál Magyarországon két és félszer többe kerül az átutalás mint Nyugat-Európában; és az itthon többujjnyi vastag, „halandó” számára érthetetlen hitelszerződések az USA-ban elképzelhetetlenek: ott az a lényeg, hogy az ügyfél megértse a feltételeket. Hozzátette: a Magyarországon működő bankok kamatmarzsa 170 százaléka a közép-európai átlagnak, és a válság során megemelkedett hiteltörlesztő-részletek annak ellenére nem csökkennek, hogy a bankok ma már olcsóbban jutnak forráshoz. „Az emberek kiszolgáltatottság érzését meg kell szüntetni, mert ez a demokráciába vetett bizalmat lassan, de biztosan aláássa” – fogalmazott Róna Péter.

A közgazdász szerint a költségvetési szigort fenn kell tartani, sőt akár növelni is kellene. Ezért az adócsökkentés helyett a monetáris politika lazítását javasolná (igaz, ez a Magyar Nemzeti Bank hatásköre). A magas alapkamat ugyanis csökkenti a hazai gazdaság versenyképességét, hiszen drágábban tud forráshoz jutni. Róna Péter szerint alapvető félreértés, hogy a rendszerváltás óta szigorú monetáris politikával akartuk kordában tartani az inflációt, hiszen ez csak akkor célravezető, ha egy túlfűtött gazdaság miatt nő az infláció. Nálunk viszont alulfűtött a gazdaság.

A szakértő úgy látja, a vállalkozók számára fontosabb lenne, hogy a banki kamatokat „túléljék”, mint hogy adócsökkentés legyen, igaz a rendszert szerinte is fontos lenne egyszerűsíteni. A forint túlértékelése sem célravezető – tette hozzá –, mert ezzel az exportot és a nemzetközi tőkét szolgáljuk ki, miközben a belső piacainkra is lehetne építeni.

Egyszerűsíteni!

Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint a legkevésbé költségigényes, ám annál szükségesebb a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, az adórendszer egyszerűsítése. Ezzel párhuzamosan pedig – és ez még mindig nem kerül pénzbe – fontos lenne egy kiszámítható, átlátható gazdaságpolitika felvázolása, amelyhez a kormány tartja magát. A szakértő szerint hiba lenne, ha a költségvetési hiányt „elengednék”, tehát a kormánynak óvatosan kell bánnia az ígéretekkel, ezért például a lakástámogatások újraindítását nem tartja jó iránynak.

A támogatások, segélyek kapcsán megjegyezte: ezeknek a megfelelő helyre kell eljutniuk, miközben az embereket ösztönözni kell a munkára. Ezért pozitívnak tartaná a családi adókedvezményt, valamint a számos munkalehetőséget „tartogató” vidék felemelését. A szakértő szerint sürgető az egészségügy helyzetének rendezése, hiszen már a minőség erőteljes romlása fenyeget –el kell dönteni, hogy a magántőke mekkora szerepet kaphat ebben. A foglalkoztatás növelése érdekében pedig az oktatás lehet a kulcs, hogy a munkaerőpiac strukturális gondjait kezelni lehessen. Németh Dávid ezen kívül fontosnak tarja a korrupció kezelését, kiemelve, hogy ebben van a legnagyobb lemaradásunk Európához képest.

Reformokat és adócsökkentést!

"A legfontosabb, hogy a Fidesz-kormány ne térjen le arról a pályáról, amelyre a Bajnai-kabinet a válságból való kilábalás során rálépett, és ne veszítse el a befektetők megelőlegezett bizalmát" - fogalmazott Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Szerinte készíteni kell egy 2014-ig szóló gazdaságpolitikai tervet, amelynek a végpontja az euró bevezetése kellene, hogy legyen. "Ebben központi elemként szerepelne az, amit a Fidesz már 1998 és 2002 között is meghirdetett, de nem valósított meg,

nevezetesen, hogy újragondolja az állam szerepét és egy reformokon nyugvó gazdasági stabilitást igyekszik megteremteni" - tette hozzá. A szakértő a reformok közül a legfontosabbnak a közigazgatás átalakítását tartja: tisztázni kell, mi az állam, mi az
önkormányzatok, és a mi az egyének feladata. Ezen kívül a "szétaprózódott" felsőoktatást is át kell szervezni, és szükség van az egészségügy és a kultúra reformjára is  - vélekedett.
Petschnig úgy látja, súlyos hiba lenne, ha a Fidesz csak a ciklus végére tartogatná az adó- és járulékcsökkentést, hiszen ez lehet az Orbán által is beígért munkahelyteremtés alapja. Szerinte

Bajnai a stabilitás megteremtése mellett a növekedés feltételeit is elkezdte
megteremteni a járulékok és az SZJA csökkentésével, valamint a közvetlen helyett a közvetett adók (lásd vagyonadó) preferálásával. A szakértő hangsúlyozta: az élőmunka terheinek csökkentéséhez jó alapot ad az, hogy a jövőre várhatóan a világgazdasággal párhuzamosan a
magyar gazdaság is növekedni fog. "Jó időben veszi át a kormányzást a Fidesz" - jegyezte meg Petschnig, aki szerint éppen ezért nem várható szociális válság sem Magyarországon.

atv.hu / Sebestyén István