Haitit néhány héttel a súlyos földrengés után most újabb katasztrófa fenyegeti. A túlzsúfolt menekülttáborok egyszerűen képtelenek felkészülni a közelgő esős időszakra, a segélyszervezetek munkatársai járványok kitörésétől tartanak.
„Az egész ország vérzik”, mondta egy túlélő, aki két éves fiát vesztette el a földrengés során. Több száz táborban próbálták elhelyezni az otthon nélkül maradtakat, ahol sokszor alig van annyi hely az összeeszkábált kalyibák és sátorok között, hogy közlekedni lehessen. A legtöbb helyen nincs wc, nincs áram. Port-au-Prince, Haiti fővárosa egy óriási hajléktalanszállóvá vált.
A legnagyobb tábor Haiti fővárosának központi helyén létesült, pont szemben az összeomlott elnöki palotával. Csak ezen a helyen 30.000 ember él. Ennek ellenére a Vöröskereszt információi szerint csak az 1,3 millió hajléktalanná vált ember fele talált magának szállást. „Az igény mindig óriási”, mondta Gregg McDonald, a segélyszervezet koordinátora vasárnap. A segítők azt várják, hogy a kormány hivatalos és jobban felszerelt helyeket biztosít számukra. Az ENSZ is nyomást gyakorol ennek érdekében rájuk, de semmi sem történt eddig. A haitiak elnökükről, René Prévalról nem is hallottak már hosszú ideje. „Egy fantom”, gúnyolják néhányan a férfit, aki a földrengés után a rendőrség vezetőjének szobájában rendezte be főhadiszállását és azóta alig lehet látni.
Ha nagyon rövid időn belül nem történik valami, újabb katasztrófa fenyegeti az országot. „Ha beáll az esős idő, akkor a sátortáborokban egymás után fogják felütni a fejüket a betegségek”, véli Rüdiger Ehrler, a Welthungerhilfe non-profit szervezet munkatársa. Tuberkolózis, tífusz, diftéria, malária – ezek a legveszélyesebbek közülük.
Lennének alkalmasabb helyek, például üresen álló raktárak, de ezek egy-egy jómódú illető magántulajdonában vannak. „Az a benyomásunk, hogy a kormány nem akar ezeknek az embereknek a tyúkszemére lépni. Valójában ezeket a helyeket egyszerűen el kellene foglalnunk”, mondta Ehrler.
Sok ideje nem maradt a segélyszervezeteknek. Az első heves esőzések már elkezdődtek. Haitin ez az időszak normális esetben március végén, április elején kezdődik, idén nyilvánvalóan korábban. Az eső egyébként is pusztító hatással van az országra, mert a természet teljes kizsákmányolása folyik már hosszú idő óta. Évszázadokon keresztül irtották a természetes esőerdőt, amely egykor az állam 90 százalékát borította, mára már csak kettőt. A talaj nem bírja beszívni a nedvességet, a lezúduló csapadék gyakran földcsuszamlásokat és áradásokat okoz.
Elke Leidel, a Concern worldwide helyi vezetője bízik benne, hogy a kormány tenni fog valamit, mielőtt még nagyobb baj történne. Tudja, hogy sokan már a segélyszervezeteket is kritizálják, de ők nem tudnak mit tenni, hiszen meg van kötve a kezük. Egy szuverén kormány akarata ellenére nem cselekedhetnek saját szakállukra. „Itt ülnek a pénzükön és nem csinálnak semmit – ezt írná a nemzetközi sajtó, ha lennének fotók az elöntött hajléktalan táborokról.”
Spiegel.de

