Az Ecostat szerdán rendezett "kiútkereső" konferenciája három szempontból tárgyalta a válságot. Egyrészt arra kereste a választ, hogy a nemzetközi szín változása és átalakulása következtében milyen kitörési pontok lehetségesek hazánk számára, másrészt ebben a változó mozgástérben hogyan viselkedik a magyar gazdaság és társadalom, s ebből következően hogyan kellene kialakítani a magyar gazdaságpolitikát, hogyan szabjuk át az intézményrendszert.

A statisztika nem segít

Hogyan állítható helyes pályára a társadalom és a gazdaság? Mielőtt választ kaptunk volna a kérdésre, megtudtuk, arról is megoszlanak a vélemények, hogy mit jelent a társadalmi és gazdasági haladás mint fogalom. Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese szerint az is nehezen mutatható ki, helyes-e az adott fejlődési, haladási irány. Mindenesetre, hangsúlyozta Bagó, a statisztikákból ez nem derül ki pontosan, hiszen csak egyes részterületeket lehet adatsorokba foglalni.

A GDP köszönőviszonyban sincs a jóléttel

Az egyik legfontosabb mutató a társadalmi haladás mérésekor a GDP, azaz az bruttó nemzeti össztermék. De amikor az 1950-es években használni kezdték ezt a mutatót, a rendszer alkotói maguk is fel hívták a figyelmet, hogy ez bizony a jólétet nem méri. Egy egyszerű példa: a dugóban álló autó eszi a benzint, így növeli a GDP-t, de az életkörülményekhez e növekedésnek semmi köze, a környezetet pedig kimondottan rombolja.

Az átlag elfedi az egyes embert

Ráadásul a GDP, érvelt Bagó, átlagos jövedelmet mutat, azaz nem világít rá, hogy mekkora a szakadék a szegényebb rétegek és a gazdagok között. Akik nem is feltétlenül érzik, hogy gazdagok, ugyanis különböző felmérések szerint hiába nőtt jelentősen a GDP a hetvenes évek óta, az emberek nem gondolják úgy, hogy több jutna nekik a jóból.

Nem lesz globális mutató

Bagó mindenesetre azt jósolja, hogy nem sikerül egy olyan egységes mutatót összekalapálni, ami minden területet figyelembe véve méri majd a társadalmi haladást. Ha viszont minden jól megy, akkor három indikátorrendszer (gazdasági növekedés, környezetvédelem, társadalmi jólét) összevetésével ki hozható egy jó közelítés.

A kétgyerekesek gyorsabban szegényednek

Ferge Zsuzsa ahelyett, hogy a szegénység méréséről beszélne, inkább a Tárki legújabb, gyerekszegénységgel foglalkozó felmérését húzza elő. Az elmúlt év első sorban a gyerekes családokat sújtotta: ma minden ötödik gyerek él olyan családban, ahol nincs aktív kereső, mondja Ferge, aki azt állítja, hogy a kétgyerekesek szegénysége nőtt a legnagyobb mértékben, a háromgyerekeseké "csak" olyan mértékben, mint mindenkié. Ahol van aktív kereső, ott enyhe romlást lehetett tapasztalni, ahol viszont munkanélküli van, ott bezuhant a család.

"Alvó konfliktusok mezején sétálunk"

A szegénység önmagában rontja a társadalom fenntarthatóságát, állítja Ferge. Pénz kell ahhoz, hogy a munkanélkülieket is a felszínen tartsa a társadalom, hazánk pedig szűkmarkú, a GDP 1százalékát szánjuk csak erre - Nyugat-Európában ez az arány legalább a duplája. Decivilizáció folyik, mondja a kutató, annak ellenére, hogy küzdenénk a gettósodás és a kriminalizáció ellen, bűnüldözésre és szegregációra fordítjuk a forintokat. Miközben pazarlunk az energiával, a környezet értékeivel és az emberekkel, az együttélés értékeivel.

Az egyenlőtlenség veszélyeire

Végre rájöttek a közgazdászok is, úgyhogy Ferge nem érzi magát "annyira ködevőnek". De a lelki - és szakmai - önigazoláson túl az a kérdés, hogy miért öröklődik az egyenlőtlenség. Korábban, a rendszerváltás előtt ez az egyenlőtlenség-rendszer alul és felül is korlátos volt, míg most a kapitalizmus viharának tombolása kirúgta a léceket mindkét oldalon, véli Ferge. Egyfelől a szerzés gyönyörű szabadság, másfelől viszont mérhetetlen egyenlőtlenségek szülője, hiszen míg az erőforrások korlátosak, a kiszakítási vágy határtalan.

Mégis hasad tovább

Hasadásos egyenlőtlenségek jönnek létre, nem igaz a tétel, hogy a javuló életszínvonal mindenkinek uzsonnát oszt. A jó helyzetűek nagyobb mértékben javulnak, míg az átlag alatt élőknek semmi sem jut - így az olló még tovább nyílik. 200 ezren semmiféle támogatást nem kapnak most Magyarországon, nincsen semmiféle társadalmi minimum. Ahhoz, hogy ez egy civilizált ország legyen, mindenkinek kell valamiféle fedél a feje fölé. Ferge szerint az államnak  gondoskodnia kell a nincstelenekről.

Röviden muszáj, hosszan nem lehet

Ellentmondás van a pillanatnyi gazdasági érdekek és a hosszútávú fejlődési célok között. A források csökkennek, a kényszerek nőnek, de nincs mit tenni, hitelre már nem futja a magyar gazdaságnak, összegzi a helyzetet.

"Ha én lennék az állam"

Nem most csökkentene szja-kulcsot "deréktól fölfelé", mikor azt még az ingatlanadó sem tudja ellensúlyozni, mondja Ferge, ha ő lenne az állam. A feketemunka üldözése szintén katasztrófához vezet, ugyanis ez volt a munkanélküliek és az éhbérért robotolók mentsvára. És ráadásul nem lehet, hogy mindig ugyanazokon csattan az ostor: mindig az alacsony végzettségűek, a falusiak, a kevés pénzért dolgozók viszik el a balhét. Miközben csak néhány tízmillióba kerülne a családi minimum kialakítása.

A recesszió hatásai a lehetséges növekedésre

A tőkefelhalmozás drasztikus romlásában mutatkozik meg a gazdasági stagnálás, mondja Halmai Péter. A Szent István egyetem tanára szerint a kockázati felár növekedése, azaz a kockázatkezeléssel kapcsolatos magatartások változása lesz a legfontosabb tényező a következő időszakban.

Eurón innen és túl

A fejlett európai országokban is jelentős a potenciális növekedés visszaesése, de az eltérés kelet és nyugat között 2010-2011-ben fog kicsúcsosodni, s az euroövezet határa lesz a várárok. Ahol euró van, ott helyreállhat a növekedés, szemben azokkal az új tagállamokkal, ahol nem sikerült bevezetni az uniós pénzt. Ennek hatása lesz a strukturális munkanélküliségre (ami itt majd nő, ott már csökkenni fog), a befektetési hajlandóságra és az életszínvonalra.

Konvergenciakrízis

Megfejelendő a gazdasági krízist, Kelet-Közép-Európának még át kell majd esnie a konvergenicakrízisen is, állítja Halmai. Nem lehetséges felzárkózás a következő időszakban azoknak, akik lemaradtak (akiket fejlődőnek becézünk), akik sérülékenyek (ők a magas államháztartási deficittel rendelkezők), sem a mediterrán országoknak (ez nem rejtjeles, földrajzi).

2011-ben 3 százalékos növekedés várható hazánkban, de ennél eggyel több kellene a felzárkózáshoz - ha nem változnak az intézményi viszonyok. Miközben a strukturális munkanélküliség száguld előre. Az értékeink gyászosak, böki ki az egyetemi tanár.

Összefoglaló pillantást vetünk magunkra

Ez egy egyszerű regresszió, értékeli Halmai. Németország és Olaszország a vízszint körül lebeg az adott ábránkon, ahol Magyarország a legrosszabb négyzet, mert nálunk még a potenciális növekedés is a lehető legalacsonyabb.

Hosszabb távon

Az a kérdés, hogy tönkre megyünk (tartós leszakadás) teljesen, vagy csak ideiglenesen (elvesztegetett évek). A jelenlegi krízis aláásta a korábbi növekedési lehetőségeket, amit nálunk még a konvergenciakrízis is tetéz, s ha nem lesz átfogó strukturális reform, akkor teljesen hanyatt vágnak minket a tények. Politikai döntés kellene pusztán a változáshoz, mondta a kitörő tapssal küzdve Halmai.

Kitől fogunk koldulni

Ha minden jól megy, akkor jövőre koldulni fogunk, mondja az optimista. Jó, jó, de kitől, felel a pesszimista. Ezzel a viccel summázta a gazdasági helyzetet Pitti Zoltán. A Corvinus Egyetem kutatója szerint ugyanis egyelőre úgy néz ki, hogy a jövőben továbbra is csökkenek majd a munkavállalói keresetek.

Húsz év hibái

Pitti szerint végre kellene egy jó stratégia, mit is akarunk, mit is kellene fejleszteni a magyar gazdaságban. A Corvinus Egyetem tudományos kutatója szerint mindenesetre most 20 év rossz gazdaságpolitikájának levét issza az ország. Pitti szerint arra kell választ találni, hogy a jövőben lesz-e olyan húzószerepe a tőkének, mint az utóbbi hét évben. Mi lesz azzal a tendenciával, aminek során a feldolgozó iparból a szolgáltató iparba áramlottak át az erőforrások, csakhogy ezek a szolgáltatások a belföldi piacra koncentrálnak, úgyhogy ha csökken a fogyasztás (a válság miatt csökken), akkor a szolgáltatási szektor is zsugorodik.

Sok kicsi kevésre megy

2000-ig a multi cégekre helyzete a magyar gazdaságpolitika a hangsúlyt, csak ezután kezdték el támogatni a kis- és középvállalkozásokat, de ezek nem voltak képesek behozni hátrányukat. Így hiába van 1.6 millió ilyen vállalkozás a 10 milliós Magyarországon, senki nem lehet boldog. Ugyanis figyelmeztetett Pitti, a vállalkozások mintegy 97 százaléka csak a GDP egynegyedét termeli meg.

Hol a magyar termék?

A magyar gazdaság kitörési pontja az exportfokozása, csakhogy ehhez új terméket kellene letenni az asztalra. A kutatásfejlesztés területén elvileg 350 ezer cég dolgozik, de érdemben mintegy 500 vállalkozás foglalkozik fejlesztéssel. (És ebbe a körbe gyakorlatilag nem tartoznak bele a multik fejlesztőrészlegei, azok ugyanis az anyavállalatokat szolgálják ki, fejlesztéseik csak néha vannak köszönőviszonyban magyar gazdasággal és piaccal.)

A közgazdász is segít

Magyarország bekerülhetne azon országok sorába, ahol jó az életminőség és szép kerek a GDP - az úthoz a közgazdászok is hozzá szeretnének járulni. Fazekas Károly szerint a közgazda feladata, hogy múltat elemezzen, hogy jövőképet válasszon és ehhez csatolja az intézményi átalakítások ideális modelljét. MTA Közgazdaság Tudományi Intézet igazgatója szerint vannak olyan országok, amelyek hirtelen-gyorsan tudtak fejlődni (Finnország, Japán) és fent is tudták tartani ezt a növekedést. A csodaszer: az oktatás.

Az oktatási beruházások növekedése, az oktatásfejlesztés elengedhetetlen a növekedés szempontjából, szögezte le Fazekas. Az iskolázottságot nem az iskolai évek számával, hanem az oktatás minőségével kell mérni, jegyzi meg halkan.

Mi leszel, ha nagy leszel: járadékvadász vagy termelő?

Hogy melyik éri meg inkább, azt jelentős mértékben az ország intézményei határozzák meg, állítja az igazgató. A világ legsikeresebb iskolarendszereinek közös jellemzői, hogy szelektálják a tanárképzésbe lépőket (a legtehetségesebbek menjenek tanárnak), magas a tanárképzés színvonala (tehetséges tanároktól tanuljanak) és egységes színvonalú iskoláik vannak.

A magyar iskolarendszer ezzel szemben nem segít a felzárkózásban: aki rossz helyről jön, rosszabb helyen tanul. És ráadásul nem kapja meg a diák (akár gazdag, akár szegény) a 21. században elengedhetetlenül szükséges hasznos tudást (szaknyelven: a 21. századi kompetenciákat).

Világelsők vagyunk skatulyázásban

Az, hogy egy gyerek milyen minőségű iskolába jár, meghatározza, hogy milyen családból jön. Sehol máshol a világon nem ilyen erős ez a determináció, hangsúlyozta ábrákkal alátámasztva Fazekas.

A kreativitás, az innovációs készség és gondolkodás fejlesztése, a kritikai érzék erősítése, együttműködés és csoportos munkavégzés fejlesztése, a döntéshozási képesség izmosítása - erre volna szükség a kétezres években. Olyan munkaerőre van szükség, ami nem egyszerűen kezeli a technikai eszközöket, hanem innovációra is képes. (A siker, az innováció, az aktivitás kifejezések előfordulása az imént kicsapta a szószámlálót.)

Erős és robusztus a kapcsolat

Az oktatás minősége és a fejlődés között. De a centrumban a tanár van, az autonóm tanári testületek, húzza alá Fazekas.

Államidea

Amit az állam nyújt a polgároknak, az önmagában versenyelőny lehet, mondta Sárközy Tamás. Az Általános Vállalkozási Főiskola rektora szerint ma már a jogállam nem elég, egy kisebb és erős államra van szükség. Az erős modern állam persze nem közhatalmi állam, a rendőrre nem mint állami gonoszra néz az ember, hanem mint éjszakai nyugalmának biztosítójára. És persze az legyen áttekinthető, és emiatt élvezzen közbizalmat. A közbizalmat azonban, figyelmeztetett Sárközy, az utóbbi 10 év felőrölte, ezt helyre kell állítani.

A budiból a médiakormányzásig

Mert bizony marketing kormányzás van itt, mondta Sárközy, amíg Antall József meglátott egy újságírót, akkor bemenekült a budiba, aztán Orbán Viktorral együtt betört az amerikai médiapolitika, Gyurcsány pedig az egekbe emelte a marketingkormányzást. Le kéne szokni arról, mondta Sárközy, hogy előbb van a bejelentés, aztán keresnek hozzá terméket.

Hivatal mint a gomba

A rendszerváltás után egy olyan államszerkezet jött létre, amit telepakoltak fékekkel és ellenőrző intézményekkel, nehogy össze lehessen mosni a hatalmi ágakat, illetve egyik politikai erő se hatalmasodhasson el - ez 20 éve érthető is volt, de mára okafogyottá vált, csak nehezíti és drágítja az állam működését, magyarázta Sárközy. Aki szerint azonban ezt a politika nem látszik észre venni, sőt minden problémára új hivatalt hoz létre (lásd: költségvetési tanács, korrupcióellenes hivatal).

Tárcanász kell

Nem az a baj az utóbbi nyolc évvel, hogy nem voltak elképzelések az intézmények átalakításáról, hanem az, hogy semmit nem valósítottak meg ezekből az elképzelésekből, mondta Sárközy. Aki szerint ugyan 2008-ban leépítették a minisztériumok állományának 20 sz
gi tárcákat, és kurtítani kéne a százalékát, de 2009-ben ez folyamat leállt, sőt elkezdett visszarendeződni. Sárközy szerint egyébként mintegy 8 minisztériummal el lehetne működtetni a rendszert, így össze kellene vonni a tárcákat, és a háttérintézmények számát kurtítani kellene.

A presidenttől nem kell félni

Ahhoz, hogy végre lehessen hajtani egy tisztességes közigazgatási reformot, nem ártana egy új alkotmány, mondta Sárközy. Ha megvan a kétharmad, akkor figyelmeztetett Sárközy, egészen meg lehet forgatni a rendszert, de Sarkozy nem fél a prezidenciális rendszer bevezetésétől, szerinte az elnöki rendszer az alapvetően demokratikus, például Sárközy francia elnök is beemelt négy szocialista politikust a kormányába.

Magyarország olyan most, mint az EU15 1995-ben

A Visegrádi országok közül Magyarország tudott a legkevésbé felzárkózni az elmúlt húsz évben - Cserháti Ilona az Ecostat-Trend modell alapján értékeli az elmúlt év makrogazdasági növekedési és egyensúlyi jegyeit. Hazánkra - ez nem hat újólag - a teljes exportorientáltság és az FDI (külföldi működőtőke) lelkes befogadása jellemző.

A növekedés úgy valósult meg, hogy közben a foglalkoztatási adatok tragikusak: nincs részmunkaidős foglalkoztatás, sem távmunka, rugalmatlan a munkaerő és sok a szürke és feketemunkás. Az elmúlt tíz évben visszacsúszott a mezőgazdasági termelés, növekedett viszont a szolgáltatások aránya.

Hiányzik a mittleres hinterland

Az állam a kosztpénzt az elmúlt évtizedekben nem a lakosságra költötte, hanem közösségi fogyasztásra, állami beruházásokra, miközben az államadósság az egekbe szökkent. Summa summarum: fenntarthatatlan a rendszer, pláne azért, mert gyakorlatilag nincsen középosztály, ami okosan átlendíthetné a holtponton hazánkat.

A mélyponton

Jelentős reálveszteséget szenvedett el a magyar gazdaság, ugyanis az export azonnal 10 százalékot esett vissza, ami maga után vonta az importot, annál is inkább, mert a kormány nem anticiklikus, hanem megszorító politikát folytatott, kényszerűségből. (A lengyelek azért jártak jobban, például, mert az export-kitettségük nem olyan mértékű, mint nekünk, jegyezte meg Cserháti.) A fogyasztás jobban visszaesett, mint a jövedelmek, amiben az óvatosság mellett komoly szerepet játszhatott az eladósodottság mértéke. Ha a háztartásokat nézzük (az ECOSTEX-en), rádöbbenünk, hogy a gazdasági és gazdaságpolitikai változások az elmúlt években egyértelműen a legszegényebbeket érintették a legrosszabbul.

Zöld, lila vagy kék

Csíkot húz a jövőben magyar gazdaság, ez a kérdés: hogy tartósan elhasalunk, föltápászkodunk lassan, vagy talpra ugrunk és nekiállunk sprintelni. Ezzel az államháztartási hiánnyal és adóssággal a hátunkon utóbbi a legkevésbé elképzelhető.

Alapmodellel, hatékonyabb kiadási szerkezettel vagy kevesebb külső forrással tovább

Lényeg a lényeg: a gazdaságpolitika sokkal erőteljesebben határozza meg a gazdasági növekedést, a fejlődést, mint az külső források változása. A agy elosztórendszerek reformja elkerülhetetlen, átlátható adórendszerre van szükség és komoly ellenőrzésre, állítja az Ecostat munkatársa.

Magyarország három éven belül becsődöl

Az exportorientációra és működőtőkére épülő magyar gazdaság nem sokáig bírja, és három éven belül csődbe megy, vélekedett Róna Péter. A közgazdász szerint csalóka látszat volt, hogy a magyar export mennyire pörgeti a gazdaságot. Ugyanis az exporttermékek kibocsátását, mondta Róna, jelentős import előzi meg. Azaz a magyar exportportékákban legfeljebb a munka magyar, és ez így nem termel túl sok hasznot, sőt.

atv.hu