Nemcsak a magyar, a nemzetközi operaélet is gyászolja a 64 éves korában elhunyt világhírű magyar basszistát, Polgár Lászlót, aki vasárnap hunyt el Zürichben.

„Laci volt az az ember, aki mindig gyötrődött, szenvedett, mert valami sokkal többet akart. Ő mindig szolgálatában állt a tehetségének, annak a hangnak, amit Istentől kapott. Ez egy nagy felelősség" – fogalmazott egyik partnere, Komlóssy Ildikó. 

A pályatársak felejthetetlen emlékeket őriznek róla.

„76-ban vele debütáltam a Varázsfuvolában, akkor ő Sarastrót énekelt, és utána  hosszan voltunk baráti és művészi kapcsolatban. Számomra mindig úgy marad meg, mint a katartikus szerepek kivételes tolmácsolója, a befelé forduló, bölcs, rezignált emberek megszemélyesítője” – fogalmazott Kovács János első karmester.

„A Zeneakadémián mesterkurzust tartott, és mindannyian tódultunk oda, és az a fajta hihetetlenül emberséges tanítás a fiataloknak roppant tetszett. Szünetben odajött hozzám és rám nézett : Neked gyönyörű a hangod, egy Steinway zongora van a torkodban, erre nagyon kell vigyázni” – emlékezett Fekete Attila operaénekes.

Az ATV-nek adott utolsó interjújában Polgár László arról beszélt, miért szeret itthon énekelni.
"A közönség szeretetét érzem, ugyanakkor nehéz is fellépni, mert egy elvárásnak kell mindig megfelelni. De az a fajta simogató szeretet, nem tudok jobb szót mondani, amit érzek, az mindenért kárpótol" – mondta.

Leghíresebb szerepe Sarastro volt a Varázsfuvolából. Örökre megőrzi hangját és lényét, aki abban a Vígszínházi előadásban láthatta.