Szilágyi János, az örökifjú médiaszemélyiség az ATV-n futó, Halló, itt vagyunk! című műsorában műsorában mesélt el egy személyes történetet a szégyenkezés kapcsán.

Szilágyi – valamikor a hetvenes-nyolcvanas években - fogadást kötött két liter borban kollégájával, Kovalik Károllyal, hogy ő is képes lesz élő adásban sírásra késztetni egy találomra kiválasztott riportalanyt. (Kovaliknak ez szándékától függetlenül sikerült, és a megható riportért dicséretben részesült: ez bosszantotta fel Szilágyit).

Szilágyi a havas utcákat rótta egy élő rádióműsor száguldó riportereként, amikor észrevett egy idős nőt, amint a Vérmező környékén lapátolta a havat. Szilágyi odalépett, adásba kérte magát, és elkezdődött az élő interjú: „Miért lapátol havat?” „Hogy-hogy nem elég a nyugdíja?” „Vannak-e családtagjai?” – érkeztek a kérdések, és a néni egyre elérzékenyültebben válaszolgatott, mígnem Szilágyi neki szegezte a „döntő” kérdést: Miféle ember a néni felnőtt fia, hogy hagyja az anyját havat kotorni a mínuszos télben?
A néni ezen a ponton elsírta magát, Szilágyi megnyerte a fogadást.

Mint a Halló, itt vagyunk! legutóbbi adásában elmondta: a mai napig szégyelli a történteket.

atv.hu