A Méltányosság Politikaelemző Központ szakértőjének elemzése az egészségügyi kormányzat első évéről.

Egyelőre felemás eredményeket tud felmutatni a Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság. Komoly szakmai vitákat váltott ki a betegút-szervezés új modellje és az újonnan létrehozott, szinte „korlátlan” felhatalmazású GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) szerepe is. Riasztó hírek érkeztek a gyógyszeriparból: az AstraZeneca a kutatás-fejlesztés magyarországi leépítését tervezi, míg Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a hazai gyógyszergyártás könnyen a textilipar sorsára juthat. A legnagyobb probléma azonban, hogy úgy tűnik, a hazai egészségügy megmentésére a Fidesznek sincs csodaszere.

A szakmai ellentétek hátterében

Az ellátásszervezéssel kapcsolatban a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy az új szisztémában megszűnne az a többszereplős rendszer, amelyben az orvos az ellátásért, az egészségbiztosító a finanszírozásért, az ÁNTSZ az ellenőrzésért visel felelősséget. Mindezeket a funkciókat egyetlen megaintézmény, a GYEMSZI látná el a betegirányítástól az ellenőrzésig. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus szakszervezete is élesen bírálta ezeket az elképzeléseket. A kormány ugyanakkor az általunk már többször emlegetett hatékonyság jegyében igyekszik centralizálni a funkciókat.

Az egészségügyben – akárcsak számos más szakpolitikai területen – láthatóan az a kormányzati elképzelés uralkodik, hogy lehetőleg minden döntés hatékonyan, egy központból kiindulva szülessen meg, nem különböző felek kompromisszumának a hatására. E folyamatok beleilleszthetőek az általunk a „hard government” fogalmával jelölt kormányzati filozófia rendszerébe, bár érthető módon heves ellenállást váltanak ki a szakmai szervezetekből.

Ha kíváncsi a folytatásra, kattintson ide!