"A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne járuljanak szavazatukkal Pokol Béla alkotmánybíróvá választásához. A jogvédő szervezet idézi Pokol Béla egyik tavalyi írását, amelynek alapján a Fidesz-KDNP alkotmánybíró-jelöltje elfogadhatónak tartja az olyan hátrányos megkülönböztetést, amely pusztán az érintett etnikai hovatartozásán alapul, ami az egyenlő emberi méltóság megtagadását jelenti."
- olvastam nemrég a  a hírt.

Mi van? Már megint egy balliberális rágalomkampány egy  tisztes szócséplésben megöregedett konzervatív személyiség ellen? Nézzünk utána, hol az a cikk? Magyar Nemzet, vélemény rovat, ez az. ( Egy reakció is született később, ez is fontos.) Akkor rajta, olvassuk el az alkotmánybíró-jelölt szövegét. Első megállapításai egyike:

"Az egyenlő bánásmód jogilag kötelezővé tett és milliós bírságokkal szankcionált előírása abban a morálfilozófiai köntösben bukkant fel az Egyesült Államokban az 1960–70-es években, amely a morális értékeket egyetlen értékre, az igazságosságra szűkítette, és azt is tovább korlátozta azzal, hogy megtiltotta a különbözőség észlelését az emberek közötti viszonyban."

Nem vagyok jogász, csak mezei olvasó, de abban biztos vagyok, hogy a" különbözőség észlelése " nem lett betiltva. Például bárki észlelheti egy harminc kilós hölgy és egy kilencven kilós férfi közötti különbséget és a hölgyet nem fogja teherhordásra alkalmazni. Pokol itt túláltalánosítva fogalmaz, így gyanúba keveri a bírált elveket, hogy azok értelmetlenségeket követelnek. De ezt csak ő állítja, nem a bírált elvek.


A következő idézet Pokol érvelésének legfontosabb állítása:

"Az egyenlő bánásmód jogi kötelezettséggé formálva ezt a három elvet vitte át a magánfelek közötti viszonyokra. A törvény előtti egyenlőség követelménye így a „mindenki mindenki előtti egyenlősége” követelményévé vált, egyesülve a kollektív megítélés tilalmával. E kettő egyesülve pedig úgy hangzik, hogy mindenkit egyénileg, a kollektívájához tartozók esetleges előzetes bűneitől, tetteitől eltekintve kell kezelni. Az ártatlanság vélelme pedig a másik oldalról – kiterjesztve ezt az elvet az állami bíróságok előtti eljárásokról a magánfelek közötti érintkezésekre – megtiltja a magánembernek, hogy a vele szemben állóról rosszat feltételezzen a kollektívája (például etnikuma) többi tagjának esetleges tömeges előzetes bűntettei miatt."

Az nem igaz, hogy a magánembernek meg lenne tiltva a rosszat feltételezés: saját lakásába azt enged be, akit akar. Azaz a nyilvános terek különböző válfajaira vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye ( munkahely, vendéglátás...stb), nem a tényleges magánszférára. Pokol úgy látja, hogy az államnak tilos a megkülönböztetés, de a magánviszonyokban ez nem tiltható. Mi ezzel a gond, hiszen láthattuk: saját lakásunkban nyugodtan lehetünk akár rasszisták is, szabadon létrehozhatjuk privát "cigánymentes övezetünket". Arról van szó, hogy a jogrend mögött elvek és értékek állnak, amelyek határokat jelölnek ki a magánemberek közötti kapcsolatokban is és ezek az értékek befolyásolják a jogrendet is. A nyugati polgári civilizáció alapértékeit foglalja össze ez a nevezetes okmány is, Pokol Béla biztos ismeri:


"Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre."

 Különösen a "minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel" részre hívnám fel a figyelmet. Valóban úgy tűnik, hogy Pokol ezt vitatja. Magam részéről nem vitatom és senki józan szemlélő nem vitatja, hogy ez az egyenlőség nem a mindenben egyenlőséget jelenti ( lásd a teherhordós példám fent). Azt is el kell ismerni, hogy ennek az egyenlőségnek a terjedelméről ( miben áll fenn és miben nem ) vannak viták ( itt például speciális intézményben történt a vitatott eset). Abban viszont mindenki egyetért, hogy nem , bőrszín, nemzetiség alapján, csak ezek alapján nem jogos pl. a munkahelyeken különbséget tenni. Vagy nem jogos minden meleget kitiltani egy étteremből, csak a szexuális orientációja miatt. A pokoli gondolatmenet szerint viszont lenne joga egy település összes éttermének kitiltani a cigányokat "az érintett település közvéleményének előzetes tapasztalataiból" kiindulva:

"Ha az adott településen az előzetes tapasztalatok alapján a közvéleményben meghatározott nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók esetében fokozott bűnelkövetés valószínűsége vált bevetté, a magánfelek közötti viszonyban e kisebbséghez tartozók vonatkozásában az egyenlő bánásmód követelményétől az (1) bekezdés alá tartozó viszonyokban el lehet tekinteni. Amennyiben a későbbi tapasztalatok alapján a közvéleményben már nem állapítható meg a jelzett kivétel indoka, az egyenlő bánásmód követelményétől való eltérést azonnal meg kell szüntetni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az etnikai kisebbséghez tartozás esetén a panaszok elbírálásánál mindig az érintett település közvéleményének előzetes tapasztalataiból kell kiindulnia."

Pokol a magánfelek közötti viszonyokról beszél, itt engedélyezné a hétköznapi rasszizmust, mégis egy hatóságnak, az  Egyenlő Bánásmód Hatóságnak központi szerepet szán az egyenlőtlen bánásmód megszüntetésében illetve az egyenlőtlenség jogosságának elbírálásában. Magyarán itt az állam is egyenlőtlen bánásmódot jóváhagyó, alakító szereplővé válik az ügyben. Ha mondjuk az összes magyar város úgy határoz, hogy lehetővé teszi a romák kitiltását az áruházakból és a benzinkutakból ( és mondjuk az esetek felében ki is zárják őket), akkor a határozat elleni esetleges panasz elutasításával egy állami szerv is szentesítené azt, ami elvileg magánakció, de így az állam is mögé áll és védi ( csak egy megfelelő ember kell a Hatóság élére). Pokol logikája alapján, én úgy látom, már csak egy lépés és a parlament ( a közvélemény nyomásának súlya alatt, hivatkozva a Hatóság gyakorlatára) nyugodt lélekkel hozhat cigány- és zsidótörvényeket is akár. Tényleg pokoli logika.


És ez az ember alkotmánybíró lett és a  legtöbb szavazattal  (298), mivel őt a Jobbik is támogatta.
Pokolt a Jobbik is támogatta : ez egy nagyon is sokatmondó tény. Nemrég írtam:
 
"Ekkor mondta Orbán Vonának:
".. nagyon sajnálja, hogy az országgyűlésben kell beszélni arról, miért rossz, ha cigánybűnözést emlegetnek, és figyelmeztette őket, hogy vigyázni kell az ilyen jelzőkkel. Orbán azt mondta, ő nem híve a valóság eltagadásának, de az emberi méltóságát mindenkinek tiszteletben kell tartani. Különösen fontos ez azoknak, akiknek már csak ez maradt ... "Én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos tulajdonságokkal rendelkező emberek többen vannak, de azt nem, hogy valaki bűnöző lenne azért, mert bizonyos tulajdonságokkal született"...................................

A dolog megismétlődött februárban is."

A miniszterelnök pozitív fellépéseit, sajnos, visszamenőleg hitelteleníti az, hogy Pokol alkotmánybíró lehetett, vita nélkül gyakorlatilag .