Talán mindenki másnál jobban meglepődtem én magam, amikor egyébkéntkiegyensúlyozott gazdasági hírportálokon olvastam vissza, hogy micsodadicséretet kapott tőlem a kormány. Nem azért, mert egyébként kényszeresen kerülném, hogy megdicsérjek bármely kormányt, amelyik ténylegesen jó teljesítményt nyújt, hanem pusztán azért, mert egyszerűen nem emlékszem, hogy az elmúlt napokban dicséretként értékelhető kijelentéseket tettem volna, s kétségeim támadtak saját memóriám megbízhatósága felől. Igaz, ami igaz, valóban váratlan eseménynek tekinthető, hogy interjút kért tőlem és készített velem a Magyar Nemzet, az interjú szövege pedig ténylegesen híven tükrözi vissza, amit mondtam. A cím és a felvezetőszöveg értelemszerűen már az újság saját összefoglalója és értelmezése, s úgy tűnik, a többi hírportál pedig leginkább abból és nem az általam közvetlenül elmondottakból dolgozott.

A jelenlegi kormány eddigi és várható gazdaságpolitikájáról egyébként három kérdés és felelet szerepelt az interjúban, ezek lényege az volt, hogy a mi időszakunkban nagyrészt pénzügyi válságkezelésre volt csak lehetőség, idő és politikai támogatás, így a nagy rendszerszerű átalakítások, többek között az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok vagy a közösségi közlekedés területén, szükségszerűen az új kormányra maradtak. Emellett viszont azt is elmondtam, hogy ha az új kormány nem az adóbevételek kiengedésével kezdi a tevékenységét, akkor lényegesen kisebb mértékű kiadási korrekcióval fenn lehetett volna tartani a költségvetési egyensúlyt és messze nem lenne akkora kiigazításra szükség, amekkorára most készül. Ezt követően hangzott még el a következő kérdés és válasz:
” - Tudjuk, hogy a magán-nyugdíjpénztári intézkedésekkel, a különadókkal nem értett egyet. Mi az, amit jónak tart az eddigi lépésekben?
- Messzemenően egyetértek azzal, hogy a kormány a költségvetési egyensúly tartós biztosítását a kiadási oldalon elérhető megtakarításokkal kívánja elérni. Vannak még tisztázatlan kérdések, de most már lassan abba az irányba alakul a kormány gazdaságpolitikája, hogy elkezd foglalkozni a húsz éve halogatott problémákkal. A nagy kérdés jelenleg az, hogy miként sikerül kivitelezni az intézkedéseket”

Feltételezem, hogy ezen utóbbi kijelentésemet értelmezte úgy az újság, hogy abból az “Oszkó Péter szerint jó irányba haladunk” címet találta a legmegfelelőbbnek. Egy címben nyilván szűkszavúan kell fogalmazni, de ha mégis pontosan akarnánk tenni, akkor érdemes figyelembe venni, hogy az interjúból is kiderül, miszerint az elmúlt egy év haladási irányát a legkevésbé sem tartottam helyesnek, a kormányzati gazdaságpolitika viszont úgy látom, hogy mostanra befordult a szükséges irányba, még ha eddig nem is indult meg rajta a szükséges tempóban. Magyarán a kormány  eljutott a megfelelő kérdések megfogalmazásáig, a végleges válaszok persze még váratnak magukra. Aki éhezik a dicséretre, akár ezt is annak veheti.


Oszkó Péter legújabb bejegyzése itt olvasható!